Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

Előszó

letekkel, mint mi vagyunk a mi alkatunkkal és természe­tünkkel. (W. Small : American Journal of Sociology, V. 518.) Igaza van Louis Wallisnak, hogy a történelmet nem érthet­jük meg másként, csak ha az emberi gondolatokat is az emberi élettel mint egésszel való kapcsolatban vesszük szemügyre (We cannot understand history until human thoughts are viewed in relation to human life as a whole, Sociological study of the Bible, 264.) Ezt a módszert, melyet ujabb kutatók már a bibliai tanulmányokban is alkalmaznak, követtem én a történeti események tárgyalásában s ennyiben munkám szerény kísérletnek is tekinthető e téren. A reformációt mint a középkori állapotokból kifejlődő, a kultura minden terére kiható egyetemes mozgalmat ismer­tem meg forrásaimból s annak összes okaira, igy a gazda­ságiakra is tekintettel voltam kutatásaimban. Miután anyago­mat főleg városi levéltárakból merítettem, igy természetszerűleg a polgárság vezetőszerepe domborodik ki tanulmányomban. Ezért is adtam azt a Kassán megjelenő, „ Történelmi Közlemé­nyek Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából" cimü folyó­iratban közzé. (1913. évf. 2-4. sz.) Azaz csak megkezdtem közzétenni, mert a harmadik folytatásos közlemény után a szerkesztőség udvariasan értésemre adta, hogy tanulmányomat, mely a helyi folyóirat kereteit túllépi, nagyon realisztikus és a „protestantizmus apologiája" akar lenni, tovább nem közöl­heti. Ennélfogva a hátralévő részt lehetőleg megrövidítettem és magam nyomattam ki. Még pedig abban a reményben, hogy munkámmal a nagy közönségnél több szerencsém és kedve­zőbb fogadtatásom lesz, mint a kassai szerkesztőségnél. Eperjes, 1914. julius hó. Dr. Obál Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom