Sólyom Jenő: Az Ágostai Hitvallás magyar fordításai (Budapest, 1930)
1. Érdekes, hogy az első meglévő nyomtatott fordítás 1) református ember tollából született. Samctrjai M. János (1585—1047 után) halászii lelkész, a samarjai egyházkerület superintendense *) készítette s a Pápán. lC>28-ban megjelent müvében közölte: „Magyar Harmónia. Az Az, Augustana Es Az Helvetica Confessio Articvlvssinac Eggyező Értelme". a) Könyvét azzal a céllal írta. „hogy az Articulusokban Fundamentomos ellenközés nem lévén: az két Confessiot követő Atyafiak is az szeretet által eggyessek legyenec". Az előszó szerint ugyanis azt véli, hogy a lutheránusok és az övéi, a helvét hitvallásnak közt az egyenetlenség hitvallásaiknak kölcsönös nem-ismeréséből származik. Különösen a lutheránusoknak veti szemükre, hogy nem ismerik hitvallásukat. „Találtattanac ugyan együgyüvec, kic az Augustana Confessot nem tudtác, nem czak azért, hogy kevés Exemplároc vannak közöttünc, hanem azért is. hog' nem minden Magyar irás olvaso ember érthette meg az Deakol irattatot Augustana Confessiot." Művének az a rendszere, hogy az Ágostai hitvallás minden cikke után közli a (Második) Helvét Hitvallás megfelelő részét, továbbá a saját egyeztető magyarázatát. Majd egyfolytában adja a ..gonosz szokásokról" írt hét cikket, s ugyanígy azt is, ami a Helvét Hitvallásból még közletlenül maradt. Samarjai az Ágostai Hitvallás szövegéről ezt írja előszavában: „Tudván legyen az olvasonál, hogy az másodszor ki n'omtattatot Augustana Confessiot fordítottam Magyarrá, az melly megjobbéttatot és az elsőnél igazabnac mondatic az olvasoknak irot levélben". Ezt olvasva és a könyv célzatával összevetve arra hajlandó az ember következtetni, hogy Samarjai bizonyára a Variata szövegét fordította le. Ribini is ezt vélte. 4) Azonban a közölt szöveget végig megvizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy az. noha néhány cikke egy-két pontjában különbözik a Libcr Concordiaeba felvett szövegl) Masznyik Endre „Az ágost. hitv. evangelikus keresztyén egyház Régi Emlékei. I. Egyesség Könyve 1598." (Pozsony 1908.) előszavában szól „az Ágostai Hitvallás legelső (1610-ből való) fordításáról", mint a Nemzeti Múzeum unicumáról. Erről a könyvről azonban a Magyar Nemzeti Múzeumban semmit sem tudnak. S arról sincs tudomás, hogy másutt volna. Ugyanez a téves közlés: Balogh — S. Szabó, A magyarországi protestáns egyházak története 2. k. 1915. 3. k. 1922. 69. 1. — A Protestáns egyházi és iskolai lap 1896. 279. szerint ..Miiller J. T. az ev. luth. symbolumok német-latin szövegének kiadásában (4. k. 1876. LXXVIII.) azt állítja, hogy az ág. hitvallás már 1626-ban fordíttatott volna magyarra". Miillernél bizonyéra egyszerűen két évnyi tévedés van. s) Szinnyei József, Magvar írók élete és munkái XII. 94. 3) R. Μ. Κ. I. 573. 4) Memorabilia I. 459, a/ jz.
