Sólyom Jenő: Az Ágostai Hitvallás magyar fordításai (Budapest, 1930)
7 hasd és érthesd mi légyen az Augustana Confessio, és mint kellesséc néked-is azt értened, vallanod, hidned: és az ellenközö felec ellen álhatatossan és erössen holtodig oltalmaznod". Lethenyei tehát annyira megy buzgóságában, hogy a kálvinista kézből kikerült fordítást egyenesen semmibe veszi, mint nem szigorúan Invariatát megtagadja. Ö már kifejezetten ragaszkodik az Invariata szövegéhez, és pontosan megmondja azt is, hogy milyen kiadás alapján végezte a fordítás munkáját: az 1606-ban Lipcsében II. Keresztély szász választófejedelem parancsára kiadott Concordia-könyv alapján. A szöveget Lethenyei sem közli egymentében, mert minden cikk után annak rövid foglalatát adja és a kálvinisták vonatkozó tanításával foglalkozik. Nagy kár, hogy az utolsó hét cikket elhagyta. Azért nem tartotta szükségesnek lefordítani, mert a pápásokról már amúgy is eleget írtak. 2) A könyv polemikus célzata így fosztotta meg irodalmunkat egy teljes fordítástól. 3. Majdnem hatvan esztendőnek kellett eltelnie, amíg egy újabb fordítás jelent meg. Ez az egész címlapja: „I. N. J. 3) Az Augustana Confessio Magyarul. Nyomtattatott 1692-ben". 4) A szerény külsejű, tizenkettedrétű könyvecske ilyen személytelen, szigorúan tárgyias marad további lapjain is. Az „Előljáró beszédecske" mindössze ennyi: „Regenten Rómában szégyennek tartatot, ha valaki Romai Polgár volt, s' nem tudta a Romai Törvényt. Ezenképpen szégyen volna, ha azok, a' kik Augustana Confessión valók, az Augustana Confessiót nem látnák, olvasnák, vagy hallanák. Azért az Augustána Confessión lévő Magvarok kedvéért, ugyanazon Augustána Confessiót magyarol kinyomtattatni tetczet Buzgó Lélekkel". Miután pedig a 3. lapon az Augustana Confessio rövid történelmi meghatározása áll, azután már a fordítás következik. A könyv maga tehát sem a fordító személyére, sem a nyomtatás helyére nézve nem ad felvilágosítást. Ez a hiány illetőleg óvatosság abban a korban teljesen érthető is. Igv meg kell elégednünk az 1740-beli fordítás előszavának tudósításával: „Egyéberánt tudomásom Szerént az Aug. Conf. magyar nyelven két izben botsáttatott ki, először Pápán 1628. Eszt. ugyan idegen okból, másodszor penig 1692. a' mint gondolom, Ratisbonában b. e. Lövei Bcilás Uram, akkori Nagy Győri A. C. lévő Pred. által". Pontosan vévén e 6. lap. 2) 130. lap. 3) Bizonyára: In Nomine Jesu. (Jézus nevében.) *l R. Μ. Κ. I. 1434.
