Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
Α XXIV szepesi város 1573. évi hitvallása „De ceremoniis" című cikkében szórói-szóra átveszi az 1560. évi kisszebeni határozatot. 2 4) Az 1603. évi murányi zsinat IV. Capituluma „De ceremoniis et ritibus" elrendeli, hogy szertartást változtatni a többi lelkészek és az esperes beleegyezése nélkül nem szabad. Itt szól az egyházi ruha használatáról, különböző szentelésekről, szentek ünnepeiről, egyházkelő asszonyok avatásáról, böjti profán éneklésről, vasárnapi vásárról, a szombatesti könyörgésekről, temetésekről, elvetve azokat, amelyek az evangéliummal ellenkeznek s megtartva azokat, amik vele megegyeznek. 2 5) A zsolnai (1610) és a szepesváraljai (1614) zsinatok VI. cikke a szertartások egyöntetűségét kívánja. 21 5) 2 7) A rózsahegyi (1707) zsinatra a VI. szab. kir. városából küldött világiak szintén azt követelik. 2 8) A rózsahegyi zsinat végzéseinek VII. pontjában kimondotta, hogy „ámbár némely szertartások azokon kívül, melyek a Krisztustól és az apostoloktól alapíttatva megtartandók, mint adiaforák a keresztyén szabadságok közé tartoznak, és alig lehetnek egyformák, mindazáltal amennyire az ország különböző nemzetiségei mellett lehetséges, nehogy azoknak eltéréséből a túlhajtó ellenfél indokot találjon rágalmaztatásunkra, megállapítandó bizonyos egyformaság a magyar, német és tót szertartásokra, vagyis az Agendára nézve". 2 9) Az 1791. évi pesti zsinat 9. kánona tiltja új szertartások erőszakolását a gyülekezetekre. 3 0) II. Az istentiszteletek. Í. A főistentisztelet. Besztercebányán már 1530-ban a tiszta evangéliumot hirdették a szószékről, de a misét megtartották, azonban úgy, hogy a csendes misét megszüntették, csak vasárnapon tartottak ünnepélyes misét, mikor a pap nem csendesen, de hangosan szentelte meg a kenyeret és a bort s az úrvacsorát két szín alatt osztotta ki a híveknek. Az úrvacsora két szín alatt való kiosztásával kezdődik tulajdonképen az evangélikus liturgia Szlovenszkón. 3 1) A Selmecbányái gyülekezet 1558-ból való istentiszteleti rendje azt bizonyítja, hogy a bányavárosok gyülekezetei szorosan ragaszkodtak, még pedig úgy a német, mint a szlovák nyelvűek, a wittenbergi istentiszteleti rendhez. Ε szerint a főistentisztelet a következő részekből állott: 1) Introitus, melyet az orgonista M) Ribini i. m. I. 231—235. 1. u) Egyhtört. Adattár VII. 111. 1. 2 e) Kander i. kiadv. 7. 1. a T) Acta t mut. cons. synodi in Szepesváralja 6—7. 1. 2 8) Wächter i. m. 43—44. 1. Zsilinszky i. m. 63. 1. 3 0) Szeberenyi i. m. 239. L M) Dr Jamnicky: Liturgika, θ
