Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
meíyből adataink vannak, hogy az V. szab. kir. varos az istentisztelet egyes részeivel s egyes cselekményekkel foglalkozott. Ebben az évben alkották ugyanis az „Articuli congesti ad instaurationem ecclesiarum in Comitatu Sarosiensi Anno 1540" c. iviaVzftuen szarna'ra," ae ä" sárosi vidéki gyülekezetek részére is. Kassa és Lőcse lulajdonképen akkor csatlakozott a három sárosi szab. kir. városhoz, mikor 1549-ben együtt nyújtották be hitvallásukat : a „Confessio Pentapolitana"-t I. Ferdinándnak. Ettól kezdve alkotnak külön esperességet, később superintendentiát. Az összegyűjtött anyagot tárgyak szerint csoportosítva közlöm, a csoportokon belül lehetőleg követem az időrendet. Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540—1936. I. A szertartások. Wächter Dániel a kisszebeni két evangélikus egyház történetét tárgyaló, 1778-ból eredő művében azt mondja, hogy bár az evangélium napról-napra terjedt, nem lehet tagadni, hogy úgy Kisszebenben, mint annak környékén sok róm. kath. szokás, illetve szertartás fennmaradt az első időben. Miséztek, a szenteket segítségül hívták, vizet, gyertyát, füvet, sonkát szenteltek, harangot kereszteltek és más ceremóniákat végeztek. 2 1) Ez addig tartott, míg Stockei Lénárd 1540-ben komolyan hozzá nem fogott a reformáció megvalósításához. Attól kezdve ezek száma csökkenni kezdett. A kisszebeni 1560. évi zsinat XV. cikke a szertartásokra nézve úgy intézkedik, hogy azokat a szertartásokat fenntartják, amelyek a papi hivatalt díszítik és nyugodt lélekkel fenntarthatók, amilyenek bizonyos ünnepek, énekek, szent leckék, az úrvacsorára kiszolgáltatásánál mondott imák, szintúgy a papok külön ruházata és sok egyéb, amely dolgok, bár vétek nélkül hagyhatók el a helyesen felvilágosított egyházakban, mégis azokat, mivel díszítik a papi hivatalt, buzgón fenntartjuk, Pál szavai szerint I. Kor. 14. A gyülekezetben mindenek ékesen és jó renddel legyenek. 2 2) Az V. szabad kir. város 1656. évi május 14—18-án Eperjesen zsinatot tartott abból a célból, hogy mind az öt városba egyforma szertartást vezessenek be. „Bey dieser Synode ist gedacht worden, dasz man insz künftige bey denen 5 Freyen Städten einerley Kirchen ceremonien halten solte", — írja Hain Gáspár a Lőcsei krónikában. 2 3) 2 0) Wächter i. m. 7—9. 1. J 2) Hist. Eccl. Ev. aug. Conf. in Hung. 298 1. ») Wächter i. m. 7-9 1. Hein i. m. 266. 1. 7
