Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
súlyozza az úrvacsora élvezésénél a keresztyén rendet és az 1577. évi határozatra hivatkozik. 8 7) Az 1560. évi kisszebeni zsinat 10. cikkében az úrvacsoráról így tanít: ... Mindenkinek egy úrvacsorát, vagy misét (amint hívják) bármely ünnepnapon egyeseknek, vagy többeknek, akik a pap előtt hitükről számot adva, életük megjavítását ígérik és vigasztalást, feloldozást és hitük megerősítését kivánják, a tiszteletreméltó szentség élvezését nyujtjuk. Chrysost. Hom. 19. Van dolog, amelyben a pap nem különbözik a hívőtől, hogy mikor a tiszteletreméltó misztériumokat élvezni kell, azokban mindnyájan hasonlóképen részesedjünk, méltóknak tartjuk magunkat, nem mint a régi törvény alatt, az egyik részt a pap ette meg, a másikat pedig a nép és a nép nem részesülhetett abban, amiben a pap részesült, de most nincs úgy, hanem mindenkinek egy testet adnak elébe és egy kelyhet. Hogy ez volt az egyházban a szokás, tanítják a régen tartott istentiszteletek. Két szín alatt nyújtja a testet és vért, hogy kettős lényeggel táplálja az embert. Nem szabad tehát az úrvacsorát a népnek csak egy szín alatt kiszolgáltatni. 8 8) A XXIV. szepesi város 1573. hitvallása az úrvacsoráról majdnem ugyanazt vallja, amit az 1560. évi kisszebeni zsinat. Hivatkozik arra, hogy a régi egyházban két szín alatt szolgáltatták ki, mint azt régi énekek bizonyítják és hangsúlyozza, hogy a használt énekeken kívül népnyelvű kegyes énekeket kell énekelni, amelyek hitet és egyéb lelki istentiszteletet ébresszenek az emberekben. 8 9) Az 1585. évi murányi cikkek közül a III. ezt mondja az úrvacsoráról: A tiszteletreméltó oltári szentséghez, vagyis az Úr Jézus Krisztus vacsorájához mindenki minél gyakrabban járuljon és ne halogassa csak valamely évi ünnepre és bizonyos időre, mint pl. karácsonyra, húsvétre, vagy pünkösdre, vagy egy évre, öregkorra, betegségre vagy halálra, mert — mivel gyakran és sokat vétkezünk — azért azt a tiszteletreméltó oltári szentséget az ő szenvedésének emlékére és bűneink bocsánatának jobb bizonyosságáért élveznünk kell. 9 0) A rózsahegyi zsinat X. cikke az úrvacsora kiszolgáltatását így rendeli: Az úrvacsorának nyilvános kiszolgáltatása körül az Isten igéjének hirdetője albát használjon és ahol a nép sokasága nem engedi meg, hogy a feloldás egyhuzamban a communioval történjék, ott az előleges gyónóknak adassék ki a feloldás a második harangozás után a beszéd előtt, maga a szentség pedig a népnek a templomból való kimenetele után (akik t. i. a szentséggel élni nem akarnak) bevett szokás szerint énekkel s a keresztjel használatával, de az ostya és a kehely emelése nélkül s minden taglejtés és csendes halk ima nélkül az Úr imájának és ") Klein: Nachrichten I. 141. 1. M) Ribini i. m. I. 231-235. 1. m) Hist. Eccl. Ev. Aug. Conf. in Hung. s 0) Paraeti Jelä. a Mur. 128. 1. 295—298. 1. 29
