Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
II. rész. RÓMA - 2. fejezet. Kultúra és civilizáció a római császárság két első századában
partvidéke, India, Közép=Afrika, a mai Németország területén élő népek, stb. A sokat utazó kereskedők közt is híressé lett sírfelirata alapján Flavius Zeuxis Hierapolisból (Kisázsia), aki sírfelirata szerint 72=szer tette meg az utat hazájából Rómába. A közlekedés lehetőségeit kitűnően jellemzi az egyik rétor, Aelius Aristides (Kr. u. 129=189) Rómát dicsőítő beszédében: „A föld levetette régi köntösét, a vasat (= háborúkat) és ünnepi ruhában jelenik meg. Most görögök és barbárok egyaránt utazhatnak szülőföldjükön kívül is, magukkal vihetik vagyonukat. . . Nem félelmetesek már a kilikiai kapuk, sem a keskeny és homokos utak Arábiából Egyiptomba, már nincsenek járhatatlan hegyvidékek, mérhetetlen folyamok, hozzáférhetetlen barbár törzsek. A biztonsághoz elég, ha valaki római polgár vagy római alattvaló. Az egész földet felmérték, kocsiutakat építettek a hegyek közt, betelepí= tették a sivatagokat népekkel és mindent megnemesítettek a rend és fegye= lem segítségével 3 7." A kölcsönös érintkezés és a közlekedés szempontjából különösen a forgalom szabadsága, a római birodalom folyamatos jogi egységesítése és a római pénz egységes használata, ill. a pénzforgalom szabadsága voltak döntőek. A birodalom hatalmas területén szabadon lehetett közlekedni. Ügy látszik, csak Egyiptomba kellett külön utazási engedély. Egyébként az antik utazóknak nem volt szüksége útlevélre, ha pl. Szíriából Galliába, Germániából Észak=Afrikába, vagy Kisázsiából Rómába akart utazni. De nem voltak „valutáris" nehézségek sem. Ugyanaz a pénznem érvényes volt az egész birodalom területén, „bankárok" pénzátutalási forgalma pedig lehetővé tette, hogy az utazó vagy kereskedő otthonától távol is rendelkezhessék a számára szükséges összeg felett. Az árúkat szabadon lehetett egyik provinciából a másikba szállítani, csak az egyiptomi gabona felvásárlása más provinciák számára volt külön engedélyhez kötve. Ily módon sok provincia számára új piacok nyíltak a birodalomban. Az önállóságukat vesztett régi országok — mint Görögország, Szíria, Egyip= tom, Hispánia, stb. — a birodalomban mint provinciák éltek tovább. Közülük nem egy a történelem folyamán sem azelőtt, sem azután nem közlekedhetett és fejlődhetett gazdaságilag olyan szabadon, mint a római birodalom kötelékében: nem is emelkedett soha a jólét olyan fokára, mint ezekben a századokban. A közlekedést, főként a kereskedelmet nagymér= tékben könnyítette a birodalom folyamatos jogi egységesítése: ez a külön= böző provinciákban egyforma biztonságot nyújtott az utazóknak és keres= kedőknek. A közlekedés és a kölcsönös érintkezés szabadsága nem kis mértékben segítette elő a keresztyén missziót, a keresztyénség elterjedését és az egyház megerősödését az egész birodalom területén. 3 7 Aristid. or. 26,97 kk. (v. ö. Friedländer: Sittengeschichte Roms, 10. kiad. 1922, I, 319 k. lap.) 76
