Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

IV. rész. A ZSIDÓSÁG - 5. fejezet. A zsidóság vallása

és az jelenleg ott van. így tulajdonképpen három gán édentől van szó: egyik az 1. Móz. 2=ben említett, a másik jelenleg a mennyben van: itt pihennek az ősatyák és a választottak, valamint az igazak haláluk után, végül az eszkatológikus, mely az üdvözültek hona lesz. De a három egy és ugyanaz: a két utóbbi változata a teremtésbelinek. A paradicsomra vonatkozó képzetek éppen az újszövetségi korban alakultak és kapták meg lassanként későbbi szilárd alakjukat. Ezért az ezekre vonatkozó adatok jórésze az Újszövetség utáni korból való. De hogy már Jézus és az apostolok korában is a mennyei paradicsomot gon= dalták az ősatyák és választottak tartózkodási helyének, azt tanúsítja egyebek közt Lk. 16,22 és 23,43 i'

E· Az írástudók a mennyei paradicsom helyét a mennyben keresték. Pál apostol is azt mondja, hogy elragad= tatásában a 3. mennybe vitetett és utóbb, hogy a paradicsomot látta (2. Kor. 12,1=4). Ezek a mondatok is valószínűleg úgy értendők, hogy látomásban látta a paradicsomot, ahol az ősatyák és választottak pihen= nek és ott kapott „kimondhatatlan szavak"=ban kinyilatkoztatást. Az üdvkorban majd megnyílnak a paradicsom addig lezárt kapui, hogy befogadják az üdvözülteket. A teremtéstörténet és az eszkatológikus törté= nés párhuzamából következik, hogy akkor a paradicsom újból a földön lesz. A paradicsom ajándékai is jórészt azonosak lesznek a teremtésbeli Édenkert ajándékaival. Különösen is fontos szerepet játszik az írástudók képzeletében az Édenkertbeli életfájának és az élet vizének képzete. Az üdvözültek az életfájának gyümölcséből esznek és az élet vizéből isznak. Egyébként is gyakori képzet, hogy az üdvösséget az üdvözültek lakomájának gondolták 24

5. Szívesen színezte az írástudomány az üdvö= zültek életét olyan formában is, hogy azt tóra=tanulmányozásnak gon= dolta. „Megszámlálhatatlan seregek ülnek az életfája tövében és tanul= mányozzák a tórát. Mások a közvetlen közelben tartózkodnak, ismét mások egyik 'tanteremből' a másikba sietnek. Isten maga is ott ül a tudósok közt és magyarázza nekik a tórát 24

6." Ε mögött a nagyon is anthropomorph elgondolás mögött az a meggyőződés rejlik, hogy az üdvös= ség igazi tartalma az Istennel való közösség. Más formában ugyanezt fejezi ki a szláv Énok. apk. (65,9): „Azontúl nem lesz köztük munka, sem fájdalom, sem szenvedés, sem aggodalmas várakozás, sem nyomorú= ság, sem erőszakos cselekedet, sem éjszaka, sem sötétség, hanem a nagy világosság fog nekik mindenkor ragyogni." 24

5 Ez a képzet húzódik meg az Újszövetségben olyan kifejezések mögött, mint „asztalhoz telepedni Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal együtt" (Mt. 8,11), vagy v. ö. a királyi menyegzőről (Mt. 22,1=14) és a nagy lakomáról (Lk. 14,16=24) szóló példázatokat. A keresztyén gondolkodás számára azonban ennek a kifejezésnek csak képszerű tartalma van. Sehol sincs az Újszövetség= ben szó arról, hogy az üdvözültek a mennyben asztalnál ülve lakmároznak. 24

8 V. ö. Billerbeck, id. h. IV, 1146. lap. 450