Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 3. fejezet. Társadalmi és gazdasági viszonyok a hellenizmus korában

ban. Kr. e. 86=ban Mithridates 2000 tálentomot sarcolt ki Chiosból, nem sokkal utóbb Cassius Rhodos ból 500=at és ezen felül egyes rhodosi polgá= rokból még 8o9o=et. Sulla Kr. e. 84=ben 20 000 tálentomot követelt az Asia provinciától, néhány évtizeddel utóbb pedig Antonius 200 ooo=et kilenc évi adójövedelem előlegezése fejében. A vagyonosodás és jómód kifejezésre jutott az újonnan alapított vagy újjáépített városok pompázó középületeiben, a polgárok házainak szépsé= gében, az egyes családok jólétének növekedésében. A ruházatban újszerű és drága szövetek és egyéb kelmék honosodtak meg. Nem egyszer elő= fordult, hogy asszonyok egy=egy ruhára 100 drachmát és még ennél is többet áldoztak. Szívesen hordták a régebben majdnem teljesen ismeret= len selyemszövetet vagy az arany= és ezüstszálakkal átszőtt kelméket. A vagyonosodással együtt megnőtt a pénzforgalom és szaporodott az üzleti tőke. Mindez kapitalista gazdálkodási módszerek kialakítására veze= tett. A megnövekedett pénzforgalom lebonyolítására bankszerű üzleti vál= lalkozások alakultak, annyira azonban az ókori gazdasági élet nem fejlő= dött, hogy ipari vállalatok létesítésére bankok alakultak volna. Általában a nagyobb arányú ipari vállalatok ritkák voltak, inkább viszonylag kicsiny munkáslétszámú „gyárüzemek" („manufaktúrák") létesültek. Kihelyezhető mozgó tőke is kevés volt, ezért a kamatláb is viszonylag magas maradt. A hellenizmus kezdetén kb. io°/o kamatot kértek, utóbb ez csökkent vala= melyest, időnként talán kb. 7

0/o=ra is leesett, de a gazdasági hanyatlás miatt ismét emelkedett és a Kr. u. 1. században ugyancsak kb. 10% volt. Nagyobb kockázatot jelentő vállalkozásoknál még ennél is magasabb kamatot követeltek. 2. A gazdasági fellendülés nyomán alakult ki a városokban az a polgári osztály, amely örökölt vagy saját munkája által szerzett jómódban élt és általában már nem maga dolgozott, hanem földbirtokba, ipari vagy keres= kedelmi vállalkozásba fektetett vagyonának gyümölcseit élvezte. A jómódú polgárság földbirtokait bérmunkásokkal és rabszolgákkal dolgoztatta meg vagy bérbe adta. Rabszolgák vagy bérmunkások dolgoztak az üzletekben és műhelyekben is, a tulajdonos csak az irányítást végezte. De voltak olyan tőkepénzesek is, akik kikölcsönzött pénzük kamataiból éltek, vagy bankszerű üzleteket folytattak. A vagyon felhasználásának egyik ismert módja volt az is, amikor a tőkét rabszolgák vásárlására fordították és az utóbbiakat bérbe adták vállalkozóknak. A görög polis mintájára szervezett városokban a polgárság tartotta kezé= ben a hatalmat. A polgárok részben a régi „patricius"=családokból, rész= ben a bevándorolt, de jómódra szert tett családokból kerültek ki. A poli= tikai és gazdasági hatalommal együtt a polgárság kezében voltak a külön= féle kulturális intézmények is, főként az ifjúság nevelése: ezen keresztül gondoskodtak a polgári osztály pótlásáról a későbbi nemzedékekben. A 33