Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 2. fejezet. A hellenizmus alapvonalai

ereje, amely már az előző századokban kimagasló eredményeket ért el és egyfelől a filozófiában a racionalizmus felé hajolt el, másfelől pedig utat nyitott a misztikának is, a napsütésben sütkérező és a világot opti= mista szemüvegen keresztül szemlélő, kicsorduló életkedv, a szépségtől ittasult öröm, sőt érzéki gyönyör, a lehetetlennek látszó akadályokat is legyőző aktivitás és tetterős munkakedv, ugyanakkor pedig a titokzatos» ság felé forduló vallásosság, sőt a pesszimizmusnak is helyet adó sorshit — mindezek szinte ellenállhatatlan áradatként egyszerre árasztották el a hellenizmus nyomán a világot. Ugyanakkor azonban, amikor a görög szel= lemiség, életfelfogás és gondolkodásmód mélyen behatolt Ázsia és Afrika addig elzárt területeire, a görög műveltség el is veszítette addig szívóson őrzött népi jellegét: népek fölöttivé, „nemzetközivé" lett. Hogy a görög szellem és kultúra, a görög életforma és szépségideál, a görögös szemléletmód és ábrázolás milyen nagy mértékben hódították meg az antik világot, és mennyire „internacionálissá" lett, azt a helleniz= mus korából származó emlékek tömegesen tanúsítják és ásatások nyomán egyre világosabbá válik. Csak néhány példa: az egyiptomi Isis istenség hellenisztikus szobra görögös ruhában ábrázolják az istennőt, akinek arca is görög matrónára emlékeztet. A perzsa Mithras istenség kultuszhelyül szolgáló barlangjaiban az ős=bikát elejtő istenség kultuszképe számára hellenisztikus ábrázolást, ti. a kerynaiai bikát megzabolázó Herakles, ill. a bikát elejtő Niké szolgáltatta a mintát. A görögös szemléletmód kisza= badította ezeket — és még más istenségeket is — hagyományos merev ábrázolási formáikból. Mint a görög istenek, ezek az istenségek is a görög szépségeszményt tükröztető emberi alakban jelentkeznek. Ez pedig nem= csak a külső, figurális ábrázolásban, hanem a szellemi tartalom (pl. a mítoszok) átformálásában is megmutatkozik — noha ezfck az istenségek nem veszítették el ősi, keleti titokzatosságukat. Ugyan: yen jellemző a hellenizmus messze kisugárzó hatására, hogy KeIet=Turke ;ztánban végzett ásatásoknál görög hatást mutató emberábrázolások ker iltek napvilágra, s hogy a legrégibb Buddha=szobrok őstípusa görög ízi« ;ű művészek és minták hatását tükröztetik. De tévednénk, ha azt gon|plnánk, hogy a görög expanzió csak a művészi vagy vallásos területre korlátozódott volna. Még a baktriai fejedelmek ránk maradt pénzei is görögös formában, görö= gös öltözettel ábrázolják ezeket a keleti uralkodókat. Ez mutatja, hogy — mint a többi hellenisztikus királyok — ezek is görög társadalmi formákat, életszokásokat, stb. igyekeztek meghonosítani. Ahogyan a hadvezetésben Nagy Sándornak a görög katonai tudomány és a görög fegyverek felsőbb= rendűsége biztosította a sikert, -ugyanúgy alkalmazták utódai a görög katonai tudomány korszerű vívmányait és szervezték rneg államaikat a görög politikai gondolkodás követelményei szerint. A hellenizálódás egyik legfőbb eszköze a kialakuló gölög köznyelv, az ún. koiné dialektos, röviden a koiné lett, amelyet a FöldRozi=tenger keleti medencéje körül városokban mindenütt, de sokszor falvakon is beszéltek. A Kr. e. 2. század végétől fogva értették Itáliában és használták Rómában 21