Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

I. rész. A HELLENIZMUS - 1. fejezet. Nagy Sándor és a hellenisztikus birodalmak

mányban, amely 85=ben a régi Egyiptom legendás hírű fővárosának, a „száz=kapus" Thebairiak lerombolásával végződött. Ekkor Egyiptom már teljesen a rómaiak kegyétől függött. A század közepén azonban az ország= nak még egy nagyszabású, legendában és költészetben megénekelt király= nője támadt: Kleopatra, akiről a hellenizmus világának egyik legkiválóbb ismerője azt mondotta, hogy ő volt Nagy Sándor utódai közt a leg= nagyobb. Kleopatra személyében megelevenedett az ősi keleti isten= királyság eszméje és ugyanakkor párosult a Rómával szemben való ellen= állás gondolatával. Talán Kleopatra felé fordultak az ókori keleti államok politikai=nacionalista „messianizmusának" reményei is. „Róma, amely nem alázkodott meg annyira, hogy akár nemzettől, akár néptől félt volna, a maga idején két embertől félt: az egyik Hannibál volt, a másik pedig egy asszony", ti. Kleopatra 1

2, Kleopátrának mégis el kellett buknia. Azon= ban még halála is tanulságos. Ismeretes, hogy „viperákkal", pontosabban az egyiptomi kobrával maratta magát halálra. „Mint fáraó, a 'két ország' (ti. Alsó= és Felső=Egyiptom) ura, Kleopatra két koronát viselt: Alsó= Egyiptom koronáját, melynek szimbóluma a keselyű volt, és Felső=Egyip= tómét, melynek jelképe a kobra volt. A kobra a nap=isten szolgájának számított, marása pedig nemcsak halhatatlanságot, hanem istenülést is biztosított. Kleopatra a királyi utat választotta és halálával belépett az istenek körébe

1

3." 4. Szíria a hellenisztikus utódállamok közt eredetileg a legerősebb volt: a Földközi=tenger keleti partjától keletre eső egész hatalmas területet Nagy Sándor birodalmának határáig magában foglalta. De beletartozott Kis= ázsia egy része is. Azonban Kisázsia jelentős részei már Kr. e. 280 táján elszakadtak a birodalomtól és önállósultak. így Örményország, Kappa= dókia, Pontus és Bithynia, nem sokkal ezután pedig Kisázsia meg= maradt területei is. Az utóbbiak az Attalidák uralma alatt Pergamon székhellyel új birodalomban tömörültek. Egy emberöltővel utóbb, 250 táján a keleti tartományok is elszakadtak. Baktria, mely főként a mai Afganisztán területén feküdt, még egy ideig megtartotta hellenisztikus jellegét, a pártusok birodalma azonban, amely a szűkebb értelemben vett méd=perzsa birodalom területén alakult meg, hamarosan elveszett a hel= lenizmus számára: ez a birodalom lett utóbb a római világbirodalom leg= rettegettebb ellenfelévé. A birodalmat Seleukos, Nagy Sándor egyik tábornoka szervezte meg. Utódai voltak a Szeleukidák, akik Kr. e. 64=ig uralkodtak. Ekkor Pompeius meghódította Szíriát és bekebelezte a római birodalomba. A Szeleukidák birodalma abszolút monarchia volt — mint az utód= államok általában. Ez tette lehetővé, hogy a politikai vezetésben az ural= 1

2 V. ö. Cambridge Ancient History, X, 111. lap (Tarn); Bell, id. h. 62. lap. 1

3 Bell, id. h. 64. lap. 16