Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

III. rész. A POGÁNY VALLÁSOK - 1. fejezet. A görögök vallása

A homéroszi kegyességet két mozzanat jellemzi. Egyfelől az istenek jelenítik meg és mutatják a világmindenség belső rendjét és törvényszerűs ségét. Ezért az ember sorsa az istenek fölött álló sors (moira) hatalmában van. Az istenek együttmunkálkodnak a moirával vagy egyenesen annak akaratát hajtják végre. A moira ellen ők sem tehetnek. Másfelől pedig a homéroszi vallás kultusz, az istenek félelme és tisztelete áldozatok bemu= tatásával, kegyes szokások megtartásával, stb. A kultusz közvetlenül nem függ össze az erkölcsiséggel: a homéroszi vallás nem ismeri a kinyilat= koztatásból származó és így isteninek minősülő erkölcsi törvényt. A homéroszi ember benne él ebben a világban, igenli annak örömeit és mé= lyen átérzi annak hajait. Ismeri a saját gyengeségét és tökéletlenségét. Nyomorúság és szenvedések úgy szakadnak rá, hogy érthetetlenek és ér= telmetlenek számára és értelmetlenné teszik az életet. Ezért az ember számára nincs más út, mint kitartani jóban és rosszban egyaránt. Értéke csak a földi életnek van; ami esetleg utána következhetik, az bizonytalan és nem csábít. A mindennapi élet feladatait megoldani, az élet sanyarúságát legyőzni az ember az erény vagy helyesebben a derekasság (areté) segítségével törekszik. Erényességével, derekasságával szolgálja az ember az örökké= való rendet, melyet az istenek személyesítenek meg. Ahol ez a rend meg= sérül vagy felbomlik, ott mindig fenyeget az ősi zűrzavar, a chaos. A homéroszi vallás végső értelme a káotikus hatalmak legyűrésében és a kozmikus rend biztosításában mutatkozik meg. Az istenek tiszteletének is ez a végső értelme: a vallás éppen ezért nem erkölcsi magatartás, hanem kultusz. Η e s i ο d ο s Hesiodos kb. Kr. e. 700 táján élt parasztköltő volt. Nála a homéroszi nemesség pusztulása után az annak helyébe lépő parasztság vallása szó= Ial meg, éspedig úgy, hogy nála kultusz és erkölcsiség szorosabb kapcso= latba kerülnek egymással. Két híres munkája közül az egyik, a Theogonia az olymposi istenek mitikus keletkezését rajzolja meg. A másik, melynek címe Erga kai hémerai (= „művek és napok"), beleágyazza a minden= nap munkáját és feladatait a vallásos gondolkodás világába. Hesiodos szerint Zeus az igazságosság őrizője minden emberi viszonylatban. Van hatalma arra, hogy megalázza az elbizakodott hatalmasokat és igazságot szolgáltasson az elnyomottaknak. Hesiodos az elnyomott társadalmi osz= tály képviselője volt: mint földmíves=pásztor maga is sok jogtalanságot szenvedett el. Ezek mély átélése adott szavainak szinte profétikus erőt és súlyt. 135