Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

III. rész. A POGÁNY VALLÁSOK - 1. fejezet. A görögök vallása

el. A hátramaradottak háromnapi böjtölés után a halottnak a harmadik, a kilencedik és a huszadik napon a sírján áldozatot mutattak be. A halotti áldozatot a halott születésnapján, halála évfordulóján és az Anthesteria ünnepen megismételték. A halottak rendes eltemetésének és a temetési szokások szabályos elvégzésének nagy jelentőséget tulajdonítot* tak. Az olyan halottakról, akiket nem temettek el, feltételezték, hogy rosszindulatú szellemekként kóborolnak, „hazajárnak" és bosszút állnak azokon, akiknek kötelessége lett volna őket eltemetni. Homérosz szerint az elhaltak lelkei árnyakként látszatéletet élnek az alvilágban. Ezért mondta Achilleus, hogy szívesebben napszámos a föld színén, mint király a halottak birodalmában. A néphit azonban másként tekintett a halottakra: azok is léteztek. A kiterjedt halotti kultusz célja az volt, hogy a halottakat, akik kénytelenek voltak a világ örömeit nélkü= lözni, kedvezően hangolják a hátramaradottak iránt. A halottak harag= jának tulajdonítottak különféle csapásokat, különösen is féltek a meg= gyilkoltak szellemeitől. Ezért igyekeztek a halottak jóindulatát biztosítani a nekik juttatott és a sírokra kitett áldozatokkal. A halottak kultusza a család kötelessége volt, de ahol a halott emberi jelentősége túlnőtt a csa= Iádon, ott a közösség karolta fel kultuszukat. Ilyen az egész közület által tisztelt elhunytak a hérosók, akiknek kultusza legtöbbször mitikus időkbe nyúlik vissza. De még később is előfordult, hogy egyes kiemelkedő közéleti személyiségeket „heroizáltak", azaz a hérósók sorába emeltek. 6. A népvallás különféle elemei szívósan megmaradtak a görög fel= világosodás idején is, nagyrészt elevenek voltak az Újszövetség korában, sőt egyes mozzanatok tovább éltek még a bizánci korban a görög keresz= tyén egyházban is. A homéroszi vallás alapvonalai A homéroszi költemények az ókor végéig a görögök legfontosabb nem= zeti kincsét alkották. Ezért szellemi befolyásuk mindvégig igen erős volt. A homéroszi vallásban gyökerezik a görög mitológia, amely manapság a görög vallás tulajdonképpeni tartalmának látszik és amely ellen az ókori keresztyénség is harcolt. A homéroszi vallás polytheizmus volt, amelyet egyes kiemelkedő isten= személyiségek határoztak meg. Tizenkét istenség volt: Zeus, rangban az első az istenek közt, ő őrködik a jog és szokás, főként a családi jog megtartása fölött. Mellette felesége, Héra, a családi élet oltalmazója. Athéné a homéroszi hősök várait s magukat a hősöket is védi harcaikban. Poseidon a tengerek, Apollon a fény és világosság, Artemis mint fiatal szűzi vadász a természet, Ares a harc és háború, Aphrodité a szerelem, Hephaistos eredetileg a föld mélyéből feltörő tűz istene; utóbb mint ko= vács jelenik meg az istenek körében. Hermes az istenek követe. A sort 133