Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

III. rész. A POGÁNY VALLÁSOK - 1. fejezet. A görögök vallása

A legismertebb görög jóshely az Apollon=szentély volt Delphiben. Mel= lette nagy hírnévnek örvendett a Zeus=jóshely Dodonában, de nagy tekin= télye volt az egyiptomi Siva oázisban fekvő Ammon=Zeus templomnak is, amelyet Nagy Sándor is felkeresett egyiptomi hadjárata során. 4. Az egyes szentélyeknek, templomoknak megvoltak a bizonyos időkö= zökben visszatérő ünnepeik. Ezek többnyire helyi jelleggel bír= tak, vagyis nem tartották meg őket az egész görög nyelvterületen (mint pl. mi keresztyének az ünnepeinket), hanem csak az illető „kegyhelyen" (mint ahogy pl. katolikusok egyes zarándokhelyeken külön ünnepeket, leginkább „búcsúkat" tartanak). Hasonlóan ünnepelték az egyes polis=ok a saját különleges ünnepeiket, pl. a városalapító hérosz emléknapját. Athénban a legfontosabb ünnep az ún. Panathénaia volt, amelyet min= den nyáron megtartottak, de különös fénnyel minden negyedik évben ültek meg. Ilyenkor nagy ünnepi felvonulást rendeztek a város védőisten= sége, Athéné templomához. Ezen részt vett a város egész polgársága, élén annak vezetőségével, a legutóbbi ünnepi játékok győzteseivel, a szövet= ségesek és hódolt poliszok küldötteivel, stb. Az athéni Parthenon templom híres párkánymezeje, a klasszikus görög művészet egyik legragyogóbb emléke 160 m hosszú domborműsorozatával ezt az ünnepi felvonulást állítja elénk. A felvonulás célja a mindig újonnan készült ünnepi köpeny (peplos) átadása volt, amellyel az istennő szobrát ékesítették. Az ünnep= ség nagyszabású áldozattal végződött, melyet ugyancsak Athénének mu= tattak be. Voltak általános görög ünnepek is, melyeken a különböző görög tör= zsek, ill. államok vettek részt. Ezek közt a legfontosabb a négyévenként visszatérő ünnepségek voltak Olympiában a Zeus=templomnál. Az ünnep áldozatokkal kezdődött, főrésze azonban az ünnepi játékok (sport= versenyek) voltak. Az utolsó napon a versenyjátékok győzteseit tüntették ki a szent olajfáról aranykéspel lemetszett olajágból font koszorúval. Az ünnepeket Zeusnak bemutatott nagy áldozat zárta le. 5. A különféle vallásos szokások közül külön is meg kell emlékeznünk a temetési szokásokról és a halottak kultuszáról. A halott szájába egy obolost (kis görög pénznem) tettek: ez volt Charonnak, az alvilági tutajosnak a díja, aki a halott lelkét az Acheron alvilági folyón átszállította a halottak birodalmába. A halottat a temetés előtt megmosdatták, megkenték kenetekkel és ünneplőbe öltöztették. Mi= után asszonyok megsiratták, hajnalban, még napfelkelte előtt temették fogyatkozást az ott jelenlevő jós kedvezőtlen előjelnek minősítette, amely sze= rint a visszavonulást még nem szabad megkezdeni. Ez okozta Athén történe= tében az egyik legnagyobb katasztrófát: a Nikias vezérlete alatt álló egész hadsereg és hajóraj pusztulását. 132