Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 4. Az áttérések
Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 41 több ember hagy el valamely felekezetet, viszonylag annál kevesebb azoknak a száma, akik abba betérnek. S ez természetes is. Lehetnek azonban oly körülmények, amelyek valamely felekezetben erős pillanatnyi kitérési mozgalmat idéznek elő. Ha ennek az okai megszűnnek, akkor nemcsak a kitérési mozgalom szűnik meg, hanem a már kitértek egy nagy része is visszatér még abba a felekezetbe, amelyet elhagyott. A görög keleti egyházon tapasztalt kitérési mozgalom ugyanezeket a szabályokat mutatja. Azoknak a száma, akik a görög keleti egyházba betérnek, azokéhoz képest, akik abból kitérnek, viszonylag csekély. 1896-ban a 2600 kitérővel szemben áll 966 betérő. Meglehetősen erős ingadozások után 1905-ben éri el a görög keleti egyház a legalacsonyabb számot : a betérők száma 541. Viszont ezzel szemben ugyanazon évben 677 kitérő áll. A következő évben azonban már 1057 ember lett görög keletivé, s 1000-en felül emelkedett a betérők száma (eltekintve a régebbi 1898. évtől) 1910-ben és 1911-ben is. Viszont ha a görög keleti egyházból a görög katholikusra és viszont áttéréseket figyeljük, akkor a statisztika adatai is megengedik azt a következtetést, hogy a görög katholikus egyház a görög keletitől nyert híveinek csak egy csekély töredékét tudta megtartani. Mert amíg a görög keleti egyházból a görög katholikusba áttértek összes száma 1896—1913 7874 férfi és 7456 nő, addig fordítva a görög katholikusból a görögkeleti egyházba 5700 férfi és 5848 nő tért át. A róm. kath. és görög keleti egyházak közt ezek a viszonylatok a férfiaknál a katholikus egyházra nézve jóval kedvezőbbek, míg a nők közül alig egyharmadrésszel több nő lett katholikussá, mint görög keletivé. Az utóbbi egyházzal szemben azonban meglehetős nagy nyeresége volt a békeévekben a református egyháznak. A másik feltűnő jelenség, amelyre figyelmünket irányítani kell, a baptisták erős térhódítása az utolsó békeévtizedben. Tudvalevőleg a baptista felekezet nem tartozik a törvényesen bevett, hanem csak a törvényesen elismert felekezetek közé (1. az 1905. évi 77,092. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletet, amely a baptistákat az 1895 : 43. tc. alapján elismert felekezetté nyilvánította). Ennek következtében a statisztikai hivatal kimutatásai nem is tüntették fel a felekezet népmozgalmi adatait s amíg az a törvényesen elismert felekezetek sorába nem lépett, tagjait, mint felekezetnélkülieket kezelték. A következő adatok teljességét ez a körülmény károsan befolyásolja. Ha tehát nem is lehetséges a felekezet növekedését statisztikailag a mozgalom kiindulópontjától fogva figyelemmel kísérni, mégis annak alakulása az utolsó békeévekben is tanulságos. Mielőtt ezen adatok tárgyalásához fognánk, megemlítjük, hogy a törvényesen megalakult budapesti magyar hitközséghez 1917 végén 6201 hívő tartozott, még pedig 18 éven felüli: 2534 férfi és 3463 nő, 18 éven aluli: 101 fiú és 103 leány ; a még meg nem keresztelt gyermekek száma 3464 volt (2008 fiú és 1456 leány). A baptistákhoz való áttérések adataival először 1907-ben találkozunk a statisztikai kimutatásokban. Mindjárt ebben az első évben a baptista egyházba áttérőknek a száma 989, ebből 648 lélek a református egyházból tért át a baptista felekezetre. Alig csalódunk, ha úgy ítélünk, hogy ennek az évnek ezen feltűnő adatai csak úgy érthetők, hogy az áttérők nagy része már régen a baptizmus híve volt, azonban régebbi felekezetét hivatalosan csak most hagyta le, amikor a baptizmus a törvényesen elismert felekezetek sorába lépett. Ennek felel meg az is, hogy a következő években a baptistákhoz áttérőknek a száma lényegesen kisebb. De még így is meglepően nagy számokkal találkozunk : 1910-ben 504, 1911-ben 494 emberlett baptistává ; a többi békeévek ugyan ennél lényegesen alacsonyabb számot mutatnak, de ennek ellenére 1908 kivételével, amikor 162 a betérők száma, ez a szám mindig 300 felett mozog. A legtöbb hívet a baptisták a református egyháztól hódították el : 1913 végéig összesen 716 református férfi és 945 református nő lett baptistává. Sorrendben ezután a róm. kath. egyház (232 férfi és 289 nő), a görög keleti (258 férfi 199 nő), majd az evangélikus egyház (180 férfi és 223 nő) következik. A viszonylagos veszteség nyilván a református egyházban a legnagyobb, de utána azonnal az evangélikus egyház következik s csak azután a görög keleti és róm. kath. egyház. Megállapítható az is, hogy a baptista felekezet híveit erősen tudja tartani :
