Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 4. Az áttérések

12 Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 a hozzá áttérők csak nagyon kis százalékban térnek vissza vagy át egy más feleke­zetre. Sajátságos csak az, hogy egyedül a görög keleti egyház mutathat fel a bap­tistákkal szemben nyereséget : 1913 végéig 296 baplista férfi és 254 baptista nő tért át a görög keleti egyházba. Ez a sajátságos helyzet bizonyára abból a körül­ményből adódik, hogy olyanok is tértek vissza nagyobb számmal a régebben el­hagyott görög keleti egyházba, akiket eredetileg, mint felekezetnélkülieket tar­tottak számon, mivel a baptista felekezet akkor még nem nyert törvényes elis­merést. Mutatja azonban ez is azt, hogy a baptista felekezetet még távolról sem lehet statisztikai adatokkal ellenőrizni, mivel tagjai még nagy részben olyanokból kerülnek ki, akik valamikor s még napjainkban is, mint felekezet­nélküliek lesznek nyilvántartva. 1 6 Ha ezek után az áttérési statisztika egyéb adatait vizsgáljuk, mint már mon­dottuk, az áttérések számának erős ingadozása miatt bajos valamely kife­jezett törvényszerűséget felfedezni. Határokként említhetjük meg, hogy az át­térők legkisebb száma (4989) 1905-ben, a legnagyobb száma (7117) pedig 1911-ben mutatkozik. A háborús évek ebben a tekintetben is abnormis viszonyokat terem­tettek, amennyiben 1915-ben csak 2768, 1916-ban pedig 2858 ember tért ki feleke­zetéből. 1917-ben azonban ezeknek a száma ismét felszökött 4361-re, de ezzel még mindig nem érte el a békeévek minimumát. A viszonylagos legnagyobb kilengéseket, mint már láttuk, a görög keleti egyház mutatja. Elég nagy a hullámzás a református egyháznál is, ahol a kitérők legcsekélyebb számával (1896-ban 806) 1905-ben azoknak majdnem háromszorosa áll szemben (2238). A katholikus egyházban a kitérők száma kezdetben viszony­lag meglehetősen csekély : 1896-ban találjuk a békeévek minimumát 787 kitérővel; azonban, ha némi ingadozásokkal is, ez a szám állandóan növekedőben van s 1913-ban éri el a maximumot (1852 kitérő). A görög katholikus egyház kitérési mozgalmát jórészt a görög keleti egyházba való visszatérések határozzák meg; mindazáltal a határszámok nem mutatnak olyan feltűnően nagy ellentéteket : a minimális 595 kitérővel (1905) szemben a maximum 1091(1910). Ezzel szemben áll azonban, hogy a kitérők számának az átlaga inkább hajlik a magas, mint az alacsony határszám felé s hogy a kitérők száma az 1896., 1897., 1898., 1906., 1910. és 1911. években meghaladja az 1000-et. Valamennyire emelkedő tendenciát mutat a zsidóság kitérőinek a száma is. A minimumot ennél a felekezetnél is 1896­ban találjuk (220 kitérő), a legmagasabb számot pedig 1909-ben éri el 545 kitérő­vel ; de a kitérők száma 1911 kivételével a következő békeévekben állandóan meg­haladta az 500-at. A legegyenletesebb képet az evangélikus egyház mutatja. Ki­térőinek a száma állandóan 700 körül mozog. Legkevesebb (625) volt 1898-ban, legtöbb (785) pedig 1904-ben. A kitérésekkel szemben állnak a betérések. A legnagyobb vonzóerőt kétség­kívül a katholikus egyház gyakorolta, amelybe 1896-ban 1206 egyén tért be. Az ide betérőknek a száma azonban már a következő évben 2123 s ettől fogva meg­haladja és pedig többnyire meglehetősen messze meghaladja a 2000-et. Legtöbb betérőt a katholikus egyház 1901-ben jegyezhetett fel (2855). Mint már említettük, a görög keleti egyház kebelében támadt kitérési mozgalom gyümölcseit leginkább a görög katholikus egyház aratta be s így 1896-ban 2557 volt betérőinek száma. Ezt az eredményt azonban azóta sem sikerült neki ismét megközelíteni, néhány évben a betérők száma felülemelkedett ugyan az 1000-en (1897-ben még 1703 volt), azonban általában jóval 1000 alatt mozgott: a legalacsonyabb számot az 1905. év mutatja 506 betérővel. Mint már ugyancsak említettük, a görögkeleti egyháznak a kitérési mozgalmat sem sikerült megfelelő ellenmozgalommal ellen­súlyozni : ezen adatokra itt azonban már nem kell kitérnünk, mivel azokat mái­fentebb felsorakoztattuk. A protestáns egyházak statisztikája is ugyancsak 4 6 Az Országos Statisztikai Hivatal csak azokat a baptistákat tartja számon mint baptistákat, akik a törvényesen megalakult budapesti baptista hitközséghez tartoznak. Akik nem tartoznak ide, azok ma felekezet nélküliekként szerepelnek a statisztikai kimuta­tásokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom