Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-09 / 50. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak alap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÖMUNKATÁRSAK: LIC. FIZÉLY ÖDÖN fis ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. DECEMBER 9. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 50. SZÁM. TARTALOM: Szántó Róbert: Kerestem az Istent. — Szimonidesz Lajos: Hogyan jubiláljunk? Jeszenszky Ignác: Az úrvacsorái vita a ref. egyházban. — Szántó Róbert : Hősiesség, Pósch Gusztáv: Egyforma elbírálás — Szemle. — Különféle. — Hirdetések. Kerestem az Istent.... Kerestem az Istent csillagos estéken: Felém mosolygott a göncöl szekerében: Esti holdsugárnál felragyogni láttam, Ott beszélt én hozzám csalogány dalában. Kerestem az Istent dörgő viharokban, Mikor ezer villám égő tüze lobban: S hallottam szózatát, harsogott fülembe, Azt hittem, haragja letipor a földre. Kerestem az Istent hullámtenger hátán Szörnyű, mély vizeknek cselvetésit látván: S szállott h zzám langyos, déli szelek szárnyán, Nem rémite többé titokzatos hullám. Kerestem az Istent ágyúk dörejében, Mikor szakadozott borzadozó lelkem. Kerestem az Istent gránát jajszavában Világok tusáján, szörnyű csattanásban __ E lhalt csatasíkon kerestem az Istent, Sóhajok, hörgések töltenek be mindent. Kerestem az Istent tömegek sírjánál. Ahol csak a feledés bús szele járkál. Kerestem az Istent nyöszörögve — sírva__ P edig ..*. neve föl van mindenüvé írva. Mostar, 1916. május 12. Szántó Róbert. Hogyan jubiláljunk? Előző cikkemben kimutattam, hogy jubiláns bizottságunk feladatát nem volt képes szerencsésen és sikeresen megoldani. Nem számolt kellőképen egyházunk viszonyaival, lelkészeink emberi munkabírásával. A 300 éves jubiláns ünnepségek imitálásával, a jubiláns prédikáció textusának a kitűzésével oly korlátokat 784 akar ez a bizottság felállítani, amelyek egyenesen az ünnepély korszerű gazdagságát és mélységét, sőt nem egy esetben: sikerét is kérdésessé tennék. Ezen az úton aligha mennénk sokra s ezzel országvilág előtt szegénységi bizonyítványok egész sorozatát állítanók ki magunkról. Most úgy szereplünk, mint becses örökség birtokosai, drága kincsek őrizői. És mikor meg kellene mutatnunk, hogy melyek azok a kincsek, akkor három héten át unalomig való prédi- kálással, nehány gondolat hajtogatásával és lelkészeink beteggé való hajszolásával tudnók csak gazdagságunkat dokumentálni. Ebből a programmból mindenek előtt ki kell küszöbölni mindazt, ami a lelkészek emberi munkabírását túl erős próbára teszi. Ünnepi istentiszteletet úrvacsoraosztással, utána közgyűléssel, délután újra oltári szolgálatos istentiszteletet prédikációval, hozzá még valahol gyermekistentiszteletet is — egy púp no már hiába nem képes elvégezni, ötszáz és egynéhány egyházban az a jelszó: Magad uram, ha szolgád nincs, tehát erre figyelemmel kell lenni. Olyan egyházakban, ahol munkafclosztásról lehet beszélni — ám tessék ezt a rendet megállapítani, bár ott meg a hívek számára túlsók ez a programul, mint arról Dobrovits Mátyás dr. egyetemes közgyűlési felszólalása is bizonyságot tett, aki az ünneplés zajából az úrvacsora kikapcsolását kérte. Elmaradn i tehát az úrvacsora és a délutáni isten- tisztelet. Az úrvacsora a hívekre és a lelkészre, a délutáni oltári szolgálatos istentisztelet a lelkészre való tekintetből. Vagyis a jubiláns ünnepély állna egy ünnepi istentiszteletből és egy közgyűlésből. Délután az oltári szotgálat helyett szóhoz kellene juttatni a gyülekezetét. Ahol a pap teheti, prédikáljon, de mindenütt arra kellene törekedni, hogy a gyülekezet is valamelyes aktiv szerephez jusson. Ha ez csak éneklésből, egy pár szavallatból, egy-két lelkes világi emberünk hitvallásából, rövid beszédjéből áll is — mégis többet ér, mint ha az ünnepélyen mindig és mindenütt csak a pap beszél s a hívek legfeljebb a közgyűlésen mondhatnak egy pár szót és adományaikat 785