Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-09 / 50. szám

Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak alap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÖMUNKATÁRSAK: LIC. FIZÉLY ÖDÖN fis ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. DECEMBER 9. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 50. SZÁM. TARTALOM: Szántó Róbert: Kerestem az Istent. — Szimonidesz Lajos: Hogyan jubiláljunk? Jeszenszky Ignác: Az úrvacsorái vita a ref. egyházban. — Szántó Róbert : Hősiesség, Pósch Gusztáv: Egyforma elbírálás — Szemle. — Különféle. — Hirdetések. Kerestem az Istent.... Kerestem az Istent csillagos estéken: Felém mosolygott a göncöl szekerében: Esti holdsugárnál felragyogni láttam, Ott beszélt én hozzám csalogány dalában. Kerestem az Istent dörgő viharokban, Mikor ezer villám égő tüze lobban: S hallottam szózatát, harsogott fülembe, Azt hittem, haragja letipor a földre. Kerestem az Istent hullámtenger hátán Szörnyű, mély vizeknek cselvetésit látván: S szállott h zzám langyos, déli szelek szárnyán, Nem rémite többé titokzatos hullám. Kerestem az Istent ágyúk dörejében, Mikor szakadozott borzadozó lelkem. Kerestem az Istent gránát jajszavában Világok tusáján, szörnyű csattanásban __ E lhalt csatasíkon kerestem az Istent, Sóhajok, hörgések töltenek be mindent. Kerestem az Istent tömegek sírjánál. Ahol csak a feledés bús szele járkál. Kerestem az Istent nyöszörögve — sírva__ P edig ..*. neve föl van mindenüvé írva. Mostar, 1916. május 12. Szántó Róbert. Hogyan jubiláljunk? Előző cikkemben kimutattam, hogy jubiláns bizott­ságunk feladatát nem volt képes szerencsésen és sikeresen megoldani. Nem számolt kellőképen egy­házunk viszonyaival, lelkészeink emberi munkabírásával. A 300 éves jubiláns ünnepségek imitálásával, a jubi­láns prédikáció textusának a kitűzésével oly korlátokat 784 akar ez a bizottság felállítani, amelyek egyenesen az ünnepély korszerű gazdagságát és mélységét, sőt nem egy esetben: sikerét is kérdésessé tennék. Ezen az úton aligha mennénk sokra s ezzel ország­világ előtt szegénységi bizonyítványok egész sorozatát állítanók ki magunkról. Most úgy szereplünk, mint becses örökség birtokosai, drága kincsek őrizői. És mikor meg kellene mutatnunk, hogy melyek azok a kincsek, akkor három héten át unalomig való prédi- kálással, nehány gondolat hajtogatásával és lelkészeink beteggé való hajszolásával tudnók csak gazdagságunkat dokumentálni. Ebből a programmból mindenek előtt ki kell küszö­bölni mindazt, ami a lelkészek emberi munkabírását túl erős próbára teszi. Ünnepi istentiszteletet úrvacsora­osztással, utána közgyűléssel, délután újra oltári szol­gálatos istentiszteletet prédikációval, hozzá még valahol gyermekistentiszteletet is — egy púp no már hiába nem képes elvégezni, ötszáz és egynéhány egyház­ban az a jelszó: Magad uram, ha szolgád nincs, tehát erre figyelemmel kell lenni. Olyan egyházakban, ahol munkafclosztásról lehet beszélni — ám tessék ezt a rendet megállapítani, bár ott meg a hívek számára túlsók ez a programul, mint arról Dobrovits Mátyás dr. egyetemes közgyűlési felszólalása is bizonyságot tett, aki az ünneplés zajából az úrvacsora kikapcsolását kérte. Elmaradn i tehát az úrvacsora és a délutáni isten- tisztelet. Az úrvacsora a hívekre és a lelkészre, a délutáni oltári szolgálatos istentisztelet a lelkészre való tekintetből. Vagyis a jubiláns ünnepély állna egy ünnepi istentiszteletből és egy közgyűlésből. Délután az oltári szotgálat helyett szóhoz kellene juttatni a gyülekezetét. Ahol a pap teheti, prédikáljon, de min­denütt arra kellene törekedni, hogy a gyülekezet is valamelyes aktiv szerephez jusson. Ha ez csak ének­lésből, egy pár szavallatból, egy-két lelkes világi emberünk hitvallásából, rövid beszédjéből áll is — mégis többet ér, mint ha az ünnepélyen mindig és mindenütt csak a pap beszél s a hívek legfeljebb a közgyűlésen mondhatnak egy pár szót és adományaikat 785

Next

/
Oldalképek
Tartalom