Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-18 / 47. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FŐMUNKATÁRSAK: LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. NOVEMBER 18. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 47. SZÁM. TARTALOM: Sz. L: Az egyetemes gyűlés. — Jeszenszky Ignác: Megfigyelések az idei egyetemes gyűlésről. — Sajtóhajtások. Hol az egységes álláspont. — Koller István: Böhm értéktana. — Szemle. — Irodalom. — Külföld. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. Az egyetemes gyűlés. Az egyetemes gyűlésről szóló tudósításunk csak a szerdai és csütörtöki tárgyalási anyagot ölelte fel. Pénteken valamivel gyorsabb tempóban folyt a tárgyalás, úgy hogy a gyűlés péntek estére szerencsésen véget ért. Örökös bajaink vannak a különféle iskolákkal. Vannak helyek, ahol nem respektálják a megállapodott jogszokást és más vallású tanítókat neveznek ki, katho- likus intézetekben nem adnak helyet és alkalmat a vallásoktatásra, másutt a beírt evang. tanulók névsorát nem közük a hitoktatóval. Némelyek a hasonlóval való megtorlás álláspontjára helyezkedtek, a közgyűlés azonban igen bölcsen erélyes lépéseket tesz illetékes helyen az ilyen visszaélések ellen. — A hősi halált halt tanárok és tanítók emlékének a megörökítéséről gondoskodni fog a közgyűlés. A felekezeti tanítók és kántorok segélyezése tárgyában a szükséges lépések megtétetnek. — A nyugdíjintézet állapotáról szóló jelentést örömmel s a buzgó Gyürky Pál lelkes megéljenzése után vette tudomásul a közgyűlés. Szelényi Aladár előterjesztést tett a püspökök nyugdíjának a felemelése iránt. A hadbavonult lelkészek háborús szolgálati ideje kétszeresen számíttatik. Homola István azt indítványozta, hogy valamennyi lelkészé kétszeresen vétessék, hiszen a háború egyformán sorvaszt mindnyájunkat. Ez a nagyon helyes és méltányos indítvány elutasíttatott. A nyugdíjas lelkészeket a nyugdíjintézet nem segítheti, ellenben az 1909. előtt nyugdíjazottak között más forrásból kiosztatik 10000 korona. •*— Néhány fellebbezés és jelentés előterjesztése után beható megbeszélés tárgyát képezte a jubileumi ünneplés kérdése. A bizottság javaslata szükebb körű ünneplésre vonatkozott. Dr. Dobrovits Mátyás országos ünnep rendezését kívánta, hozzá csatlakozott Mágócsi Dietz Sándor, aki a reformáció kultúrtörténeti jelentőségének a kidomborítását kívánta egyetemi tanárok és egyházunkon kívül álló tényezők bevonásával. Erről ,a kérdésről külön fogunk megemlékezni. — A lelkészek háborús segélyére újból igényt tart s ezt újra kérni fogja az 736 egyetem. Ha nem kapnók meg, akkor megint kerületenként 10000 korona kerül felosztásra. Az erdélyi lelkészek fizetésüket (2400 kor. fizetés és 600 kor. lakpénz) az egyetemtől kapják, míg egyházközségeik nem folyósíthatják járandóságaikat. Több segélyezésre vonatkozó kérvényt elutasított, a szarvasi tanítóképzőét, a modori leánynevelőét teljesítette az egyetem. A sajtó iroda 1250 koronás tételénél felszólalt Varga Gyula esperes, ki — miután senki sem tudja megmondani, hogy a sajtóiroda mit^te§z a tétel törlését kérte. Ugyanezt javasolta Káciáti János esperes. Mikler Károly pártfogásába vette az „irodát-. Az egyetemes felügyelő a felszólalók többségére való hivatkozással Noszkóéknak odaítélte az 1250 koronát azonban a határozat kimondása után igen határozottan kijelentette, hogy ezt a kiadást ő is feleslegesnek tartja, hangsúlyozta, hogy a sajtóiroda munkája és haszna nem áll arányban a rá fordított áldozattal, végül kijelentette, hogy nézete szerint a sajtó üzlet, amelyet ilyen formában pártolni felesleges. Reméljük, hogy ezek után a „sajtóiroda“ vagy megembereli magát és eredményesebb munkát fejt ki, vagy pedig nem kérvényezik többé. Br. Prónay felszólalása ugyanis a szubvenció ellenzői oldalára billentette a mérleget. — Az erdélyi szász egyházzal való szorosabb kapcsolat létesítésére irányuló indítványt úgy intézték el, hogy a 400 éves jubileumi ünnepségekre a szász egyházat is meghívják s ezzel meg van adva a közeledés lehetősége. A közgyűlésen az előadók tiszteletreméltó munkát végeztek. Néha terjedelmesebbek voltak a kelletténél, máskor nem találták a fején a szöget, azonban mégis csak ők azok, akik a nagy aktaanyagot elismerésre méltó buzgósággal, feldolgozták. Sztehlo Kornél, Gyürky Pál, Lehoczky és Szelényi Aladár egyaránt rászolgáltak azokra az éljenekre, melyekkel előterjesztéseiket honorálták. A legosztatlanabb elismerés azonban báró Prónay Dezsőé kell, hogy legyen. Az ő tájékozottsága, tömegeken uralkodni képes erős akarata, vitás kérdéseket finom distinkciók segítségével kibogozó tapintata vezette a tanácskozást s rányomta bélyegét az egész közgyűlésre. Sz. L. 737
