Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-18 / 47. szám

Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FŐMUNKATÁRSAK: LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. NOVEMBER 18. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 47. SZÁM. TARTALOM: Sz. L: Az egyetemes gyűlés. — Jeszenszky Ignác: Megfigyelések az idei egyetemes gyűlésről. — Sajtóhajtások. Hol az egységes álláspont. — Koller István: Böhm értéktana. — Szemle. — Irodalom. — Külföld. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. Az egyetemes gyűlés. Az egyetemes gyűlésről szóló tudósításunk csak a szer­dai és csütörtöki tárgyalási anyagot ölelte fel. Pénteken valamivel gyorsabb tempóban folyt a tárgyalás, úgy hogy a gyűlés péntek estére szerencsésen véget ért. Örökös bajaink vannak a különféle iskolákkal. Van­nak helyek, ahol nem respektálják a megállapodott jogszokást és más vallású tanítókat neveznek ki, katho- likus intézetekben nem adnak helyet és alkalmat a vallásoktatásra, másutt a beírt evang. tanulók névsorát nem közük a hitoktatóval. Némelyek a hasonlóval való megtorlás álláspontjára helyezkedtek, a közgyűlés azon­ban igen bölcsen erélyes lépéseket tesz illetékes helyen az ilyen visszaélések ellen. — A hősi halált halt tanárok és tanítók emlékének a megörökítéséről gondoskodni fog a közgyűlés. A felekezeti tanítók és kántorok segélyezése tárgyában a szükséges lépések megtétet­nek. — A nyugdíjintézet állapotáról szóló jelentést örömmel s a buzgó Gyürky Pál lelkes megéljenzése után vette tudomásul a közgyűlés. Szelényi Aladár előterjesztést tett a püspökök nyugdíjának a felemelése iránt. A hadbavonult lelkészek háborús szolgálati ideje kétszeresen számíttatik. Homola István azt indítványozta, hogy valamennyi lelkészé kétszeresen vétessék, hiszen a háború egyformán sorvaszt mindnyájunkat. Ez a nagyon helyes és méltányos indítvány elutasíttatott. A nyugdíjas lelkészeket a nyugdíjintézet nem segítheti, ellenben az 1909. előtt nyugdíjazottak között más forrásból kiosztatik 10000 korona. •*— Néhány fellebbezés és jelentés előterjesztése után beható megbeszélés tárgyát képezte a jubileumi ünneplés kérdése. A bizott­ság javaslata szükebb körű ünneplésre vonatkozott. Dr. Dobrovits Mátyás országos ünnep rendezését kívánta, hozzá csatlakozott Mágócsi Dietz Sándor, aki a reformáció kultúrtörténeti jelentőségének a kidom­borítását kívánta egyetemi tanárok és egyházunkon kívül álló tényezők bevonásával. Erről ,a kérdésről külön fogunk megemlékezni. — A lelkészek háborús segélyére újból igényt tart s ezt újra kérni fogja az 736 egyetem. Ha nem kapnók meg, akkor megint kerületen­ként 10000 korona kerül felosztásra. Az erdélyi lelkészek fizetésüket (2400 kor. fizetés és 600 kor. lakpénz) az egyetemtől kapják, míg egyházközségeik nem folyósít­hatják járandóságaikat. Több segélyezésre vonatkozó kérvényt elutasított, a szarvasi tanítóképzőét, a modori leánynevelőét teljesítette az egyetem. A sajtó iroda 1250 koronás tételénél felszólalt Varga Gyula esperes, ki — miután senki sem tudja megmondani, hogy a sajtó­iroda mit^te§z a tétel törlését kérte. Ugyanezt javasolta Káciáti János esperes. Mikler Károly párt­fogásába vette az „irodát-. Az egyetemes felügyelő a felszólalók többségére való hivatkozással Noszkóéknak odaítélte az 1250 koronát azonban a határozat kimon­dása után igen határozottan kijelentette, hogy ezt a kiadást ő is feleslegesnek tartja, hangsúlyozta, hogy a sajtóiroda munkája és haszna nem áll arányban a rá fordított áldozattal, végül kijelentette, hogy nézete szerint a sajtó üzlet, amelyet ilyen formában pártolni felesleges. Reméljük, hogy ezek után a „sajtóiroda“ vagy megembereli magát és eredményesebb munkát fejt ki, vagy pedig nem kérvényezik többé. Br. Prónay felszólalása ugyanis a szubvenció ellenzői oldalára billentette a mérleget. — Az erdélyi szász egyházzal való szorosabb kapcsolat létesítésére irányuló indítványt úgy intézték el, hogy a 400 éves jubileumi ünnep­ségekre a szász egyházat is meghívják s ezzel meg van adva a közeledés lehetősége. A közgyűlésen az előadók tiszteletreméltó munkát végeztek. Néha terjedelmesebbek voltak a kelletténél, máskor nem találták a fején a szöget, azonban mégis csak ők azok, akik a nagy aktaanyagot elismerésre méltó buzgósággal, feldolgozták. Sztehlo Kornél, Gyürky Pál, Lehoczky és Szelényi Aladár egyaránt rászolgáltak azokra az éljenekre, melyekkel előterjesztéseiket hono­rálták. A legosztatlanabb elismerés azonban báró Prónay Dezsőé kell, hogy legyen. Az ő tájékozottsága, tömegeken uralkodni képes erős akarata, vitás kérdéseket finom distinkciók segítségével kibogozó tapintata vezette a tanácskozást s rányomta bélyegét az egész közgyűlésre. Sz. L. 737

Next

/
Oldalképek
Tartalom