Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-21 / 43. szám
43. szám. • Nézzetek csak fel az égre. tekintsetek le a földre, mert az ég mint a füstfelhő széjjelszakad, a föld pedig ruhamódra ronggyá válik, lakói mint a szúnyogok pusztulnak el: de mentésem örökre tart s üdvöm soha nem ér véget. 7 Hallgassatok, kik a jogot ismeritek, a nép, melynek szívében van tanításom: embereknek ócsárlását ne féljétek, szidalmát ne rettegjétek, — 8 mint a ruhát fogja enni a moly őket s mint a gyapjút eszi őket majd a csótán, de örökre lészen üdvöm s megmentésem nemzedékről-nemzedékre. Felszólítás Johvéhoz a cselekvésre. • Serkenj, serkenj, kapj erőre, Jahve karja, serkenj mint az ősidőkben, rég múlt korban, hisz te voltál, ki Rahabot széjjel zúzta, átdöfte a szörnyeteget. 10 Te voltál az, ki a tengert kiszárítá, vizét a nagy Óceánnak, úttá tette tenger mélyét, hogy keresztül menjenek a szabadúlók. 11 És Jahvénak megváltotti visszatérnek és Cionba újjongással bevonulnak, Örök vigság fejők felett, jó kedv s vigság mit elérnek, bánat s panasz tovatűnnek. Jahvé válasza. 11 Én, én vagyok vigasztalód, hogy is félhetsz emberektől, kik meghalnak, földiektől, kik a fűvel egygyé válnak? 1S s felejtheted Jahvét, a te teremtődet, ki az eget kifeszíté és a földet alapíttá? hogy remeghetsz folytonosan, szünet nélkül szorongatód haragjától ? Hogyha készül elpusztítni, szorongatód haragja hát ugyan hol van? 14 A legörnyedt lánca gyorsan megoldódik s nem hal meg a sír számára s a kenyérben nincs hiánya. 18 Én vagyok Jahve a te Istened, ki a tengert felizgatja, hogy hullámi háborognak, Jahve Cebaót a neve. 18 Tettem szavam a szájadba és kezemnek árnyékával befedtelek, ' hogy az eget kifeszítsem és a földet alapítsam, s hogy Cionnak ekként szóljak: népem vagy te! SZEMLE. Kik csinálnak karriert? Alig egy pár hónapja, hogy egyházunkban felbukkant dr. Csinos Albin neve. Előbb csak mint a budapesti deáktéri evang. lelkész segédlelkésze szerepelgetett, az utolsó hetekben azonban már kezdi egyik lapunkban az evangélikus közvéleményt is irányítani amennyiben alig ha csalódunk abban a feltevésünkben, hogy ő az, aki szinte émelygést okozó módon tömjénez és dicsér agyba-föbe szegény gyanútlan közéleti szereplőket. Raffay Sándorról írott bizantinikus hangú dicshimnuszát, melyben előfordult Raffay athéni görögségének a dicsérete is (!), még meg lehet bocsátani, azonban a Sáncáról és a Masznyik féle újszövetség-fordításról Írott cikkei határozottan ellenszenvesek. Egyházunk közéletének ez az új‘csillaga nemrég tanár volt. Még elébb pedig valamelyik szerzetesrendnek a tagja. Ebbéli minőségeiben olyan dolgokat követett el, amelyek miatt fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene s noha a tanár úr elhagyta állását, hozzánk áttért és nálunk segédlelkészi állást foglalt el, a kultuszminisztérium mégis lefolytatta ellene az eljárást s a végén elmozdította állásától. Ezt az Ítéletet a múlt héten a lapok sorra közölték. Még pedig azzal a inaliciózus megjegyzéssel, hogy a tanári kar tekintélye érdekében elmozdításra Ítélt Csinos Albin miiünk figyelmet keltett prédikációival, mostanában pedig ismét vissza akar t£rni a katholikus egyházba. — Mi nem sírunk dr. Csinos Albin után. Szivesen elengedtük volna őt egyáltalán. Csak azt szögezzük le, hogy Budapesten nemhogy figyelmet keltett volna, hanem sok helyen visszatetszést szült az az eljárás, hogy épen a deáktéri templomban olyan ember hirdeti az evangéliumot, aki alighogy megmelegedett a mi vallásosságunkban és egyházunkban. Raffay Sándor szerencsétlen választásán nagyon sokan csodálkoztak. — Ez az eset is annak az illusztrálásául szolgálhat, hogy nálunk nem mindig azokat becsülik meg, akik arra rászolgáltak, hanem Isten tudja micsoda szempontok szerint válogatják és becsülik meg az embereket. De tanulságos példa arra is, hogy nálunk néha olyanok csinálják a közvéleményt is, akiknek előbb meg kellene melegedniök, ismerkedniök és tájékozódniok egyházunkban. Vagy az olyan dicséret is ér valamit, amely előkelő idegenektől származik, csak dicséret és tömjén legyen?! ... Az országos ref. lelkészegyesület november hó 14-én Budapesten igen fontos választmányi gyűlést tart. A választmányi ülésre. elmenők részt fognak venni abban a deputációban, amelyet a ref. konvent elnöksége vezet a kormányhoz, hogy feltárja a református lelkészi kar anyagi helyzetének a tarthatatlanságát és kérje az állam gyors segítségét. E lépésről Baltazár Dezső püspök a „Lelkészegyesület“-ben ezt Írja: „Amikor a szükségtelen többnek bírása suhint végig kifent kaszájával a daliák gyönyörű erdején s vág rendet az élet legféltettebb értékeiből, akkor talán az elégnek bírása utáni vágy nem szégyenkezhetik.Magyar- országnak a véres válságból a magyarság erejével kell újjá születni. A magyarság ereje a nemzeti géniuszon 681 680
