Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-21 / 43. szám
kívül a magyar népesség számbeli nagyságában ha- tározódhatik. Szegénységgel, nyomorúsággal ne engedjék tehát még visszább fejlődni ezt a hatalmas döntő tényezőt. A magyar kálvinista papok családját a lélek élteti, de a kenyér tartja el. A lélek elszáll kenyér nélkül oda, ahol nincsen többé nemzeti hivatás, csak a nagy általánosság Isten dicsőségében részedéssel. A kálvinista parochiákat a magyar nemzeti renesszánsz egy-egy melegágyává kell tenni, ahol a gyermekekben való pátriárchális gazdagság a nemzeti érzés hamisít- tatlan tisztaságával együtt példát mutat; ezt pedig az anyagi és erkölcsi elismerés dualisztikus hatásával érhetjük el“. Ezt az ügyet ajánljuk a mi lelkészegyesületünk figyelmébe! A lelkészek katonai szolgálatát Kovácsi Kálmán rákospalotai lelkész, országgyűlési képviselő, az országgyűlésen szóba hozta s azt kívánta, hogy terjesszék ki a lelkészekre is a véderőkötelezettséget s egyéves önkéntesekként képezzék ki őket a betegápolásra. Az indítvány rokonszenves, azonban nem egész megoldás. Nézetünk szerint vagy megmarad a mostani privilégium, vagy pedig egyáltalán nem tesznek kivételt a lelkészekkel. Németországban a lelkészek is kiveszik a részüket a nagy véráldozatból. Nagy részük az első sorokban küzd s ezzel is bizonyságát szolgáltatja annak, hogy a lelkész és egyház sorsa teljesen össze van forrva a nemzetével és hiveivel. KÜLÖNFÉLE Gyászrovat. Szilárd Miklós gyóni ev. lelkészt, ki, már hosszabb ideje súlyos beteg volt, szenvedéseitől __ megváltotta a halál. Okt. 7-én halt meg Budapesten. Özvegye és kis árvája siratja a 31 éves korában elhunyt tiszttársat. Legyen pihenése békés, emléke pedig áldott. Új tábori lelkész. Hornydnszky Aladár pozsonyi theol. tanárt, tábori lelkésznek hívták be és harctéri szolgálatra rendelték. Isten segítse munkájában. Segédlelkész meghívás. A budapesti deákteri magyar egyházban segédlelkészi alkalmazást nyert ifj. Reichert Gyula volt kaposszekcsői lelkész. Kitüntetés. Dr. Szmik Lajost, ki egyházunk életében is tevékeny részt vesz, a .királyi udvari tanácsossá nevezte ki jogi téren szerzett érdemeiért. Helyettes-lelkészi megbízás. A temesvukovári egyházközség a Dienes Gyula elhalálozásával megüresedett lelkészi állásra — mint közöltük — Chovan Sándor lelkészt hívta meg, a ki időközben felmerült akadályok folytán visszalépett. A gyülekezet gondozását a bányakerületi püspök Reken János volt nagyócsai s. lelkészre mint adminisztrátorra bízta. Köszönet. Az „Előre szétkiildője“ (Komárom, Széchényi u. 13.) lapunk utján hálásan nyugtatja és köszöni Winkelmann Erich ev. táb. lelkész (Klagenfurt) 60, Sztanek V. ev. tábori lelkész (Tarvis) 50, B. V. 40 koronás, összesen 150 korona adományát az „Előre“ terjesztésére. A harmadik szám most kerül ki nyomda alól Nyugdíjazás. A vallás és közokt.-ügyi miniszter Ludmann Ottó eperjesi főgimn. tanárnak évi 6400 kor. nyugdijat és 1000 kor. lakbérnyugdíjat engedélyezett az orsz. tanári nyugdíjintézet alapja terhére. Kántortanító'választás. A csanádalberti egyház kántortanítói állására a hívek egyhangú bizalommal Dubovszkv János budameri tanítót választották meg. Az evang. lelkészegyesület november 7. és 8-án délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart Budapesten a Deák-téri iskolák nagytermében. A választmány 6-án délután háromkor ülésezik. Kedvezményes jegyért a tagok forduljanak a titkárhoz, ki Rákoskeresztúron (Pestm.) lakik. Külföldi sajtótermék kitiltása. A kereskedelemügyi miniszter Teutsch Frigyes erdélyi szász evang. püspöknek „Die Siebenbürger Sachsen in Vergangenheit und Gegenwart“ c. Koehler K. F. kiadásában, Leipzig- ben 1916. megjelent művétől a postai szállítás jogát megvonta. A lelkészfiakat segélyző egyesület folyó évi november ^8-án d. u. fél háromtól az egyetemes közgyűlés helyén, a deáktéri egyházi épület dísztermében fogja közgyűlését megtartani. Az érdekelt felek és a hittestvérek általán kéretnek a szives megjelenésre. Händel Vilmos, egyesületi elnök. A zsinati istentiszteletre tett megjegyzésünk (41. sz.) megszólaltatta Bognár Endre egyet, gyámintézeti elnök urat, ki közli velünk, hogy az egyházi beszéd elmaradása nem az ő hibája, hanem az elnökséggel való megállapodás következménye. A megállapodás az volt, hogy a zsinatot csak imával nyitják meg. Ezt mi szívesen tudomásul vesszük. Álláspontunk azonban ma is az, hogy a csak imából és textusolvasásból álló istentisztelet mindig csonka. A biblia felolvasott részlete és a jelen között vagy prédikációval, vagy legalább egy pár szóval okvetlen át kell hidalni a távolságot, különösen ha a textus olyan, hogy ezt megkívánja. Ha az elnökség másként állapodott meg, akkor azt nézetünk szerint helytelenül tette. Ezt a jelenléktelennek látszó epizódot azért tettük szóvá, mert fontos egyházi érdeknek tartjuk, hogy istentiszteleteink hatás, gyakorlatiasság és kerekded teljesség tekintetében minden igénynek megfeleljenek. Máskor erre jó lesz figyelemmel lenni, annál inkább, mert ezt semmiféle elnökségi megállapodás úgyse zárja és nem is zárhatja ki. A sajtóagitáció új eszköze. A róm. kath. egyház felismerve a lapok óriási fontosságát, nagy igyekezettel azon van, hogy a lapokat befolyásolja vagy, hogy nívós és jól szerkesztett lapok segítségével felvegye a nem kimondottan kath. sajtótermékekkel minden téren a versenyt. A Katholikus Sajtóegyesület pedig rengeteg pénzekkel támogatja a vérszegényebb lapokat. A sajtókérdés napirendben tartására ennek a sajtóegyesületnek a fővárosi hölgybizottsága lapot is ad ki, amely kíméletlen erővel lát neki kath. szempontból nem kívánatos jelenségek ostorozásának. Az új lapnak „A Sajtó“ a címe, megjelenik minden hó elején, előfizetési ára egész évre 60 fillér.
