Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-23 / 39. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) - küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÓMUNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. VI. ÉVFOLYAM. POZSONY, 1916. SZEPTEMBER 23. 39. SZÁM. TARTALOM : Sz. L.: A zsinat. Koller István: Böhm Irodalom. lélektana. Dr. Hornyánszky Aladár: Deuterojesajás. — Szemle. — Különféle. — Hirdetések A zsinat. Jánossy Lajos esperes és lándori Kéler Zoltán dr. a zsinat elé egy sürgős törvényjavaslatot terjesztett, kérve az elnapolás vagy feloszlás esetére is annak elfogadását. A javaslat a még érvényben lévő zsinati törvény oly értelmű kiegészítését kéri, hogy a hadsereg és a honvédség kötelékében és egyéb állami vagy közintézetekben levő evang. hívek is külön gyülekezeteket alkossanak közvetlenül az egyetemes egyház felügyelete alatt. Lelkészeik szintén az egyetemes gyűlés joghatósága atá tartozzanak. A lelkészek kinevezése nyilvános pályázat és az egyet, közgyűlés püspök-elnökének a meghallgatása utján történjék. A katonai lelkészek szolgálati viszonyaira vonatkozó szabályrendeletet a hadügy v. honvédminiszter az egyetemes közgyűléssel egyetértőleg alkossa meg. Az egyet, közgyűlésnek hivatalból legyen tagja a magyar honos evang. tábori püspök is —A törvényjavaslat igen helyes és szükséges kapcsolatot akar — még pedig haladéktalanul — teremteni az egyház és a különleges állami vagy katonai szolgálatban levő lelkészek között. Kötve hisszük azonban, hogy a zsinat egy ilyen résztörvényt épen kapuzárás előtt elfogadjon. Ha elfogadja, akkor sem teheti egy igen szükséges módosítás nélkül. Valamennyi ilyen lelkésznek az egyetemes közgyűlés hatásköre elé való utalása — nézetünk szerint — nem helyes. Fegyintézetek etc. lelkészei legtermészetesebb módon ahhoz az es- perességhez csatlakoznának, amelynek a területén vannak. Csak a katonai lelkészi kar, mint külön vezető és ellenőrző szervvel ellátott státus tartozhatik közvetlenül az egyetemes gyűlés felügyelete alá. Bár alkotmányjogi szempontból ehhez is kétely fér. — Ha a zsinat a javaslatot le nem tárgyalja, az egyetemes egyház elnökségének nagyon is módjában állana ennek a kapcsolatnak az előkészítése. Erre őt a zsinat fel is szólíthatja. Az elnapolás kérdése érvényben levő zsinati törvényünk szerint teljesen tárgytalan és meddő kérdés. A zsinat három éves élettartama alatt tetszés szerint elnapolhatja üléseit, azonban éledének a meghosszabbításához nincs joga. Erre nincs is szükség. A mi egyházi életünkben a zsinat nem oly nélkülözhetetlen szerv, mint az országéban a parlament. Azért a zsinat feloszolhatik. A háborúból úgyis tanulni kell egyházunknak is. Új előmunkálatokra lesz tehát szükség, de nem árt a zsinati tagok felfrissítése sem. A háború után Isten segítségével újra kezdheti a romokon és a megmaradt élő kövek segítségével az építés munkáját. Addig majd el leszünk a régi törvénnyel is. Sz. L. Böhm lélektana. Irta: Koller István. ' II. Az emberi öntét tagoltságában van: 1. éltető, 2. mozgató, 3. képező, 4. nemző ösztön, amelyek egy egységes szervezetnek alkotó részei. A képező ösztön áll: érzéki, értelmi v. jelentő ösztönből s az öntudat ösztönéből. Az éltető és mozgató ösztönök az összes készülékekben vannak jelen véredények és izmok alakjában. Mindezen ösztönöknek van funkciója, amely az öntét önfentaríási nyilatkozata. Az öntudat minden ösztönt kisérhet anélkül, hogy minőségén változtatna. Az öntudatos funkciók csak az agyvelő tevékenységét kisérik, míg a vezető pályák s alsó centrumok tevékenysége nagyrészt öntudatlan. Az érzéki adatok s azok jelentése egymástól teljesen különböző tevékenységek eredménye, ezért kell jelentő ösztönt is felvenni. Az ösztönök minden ingerlésre tért szerezni, azaz kifejleni törekszenek. E kifejlés az ösztön visszahatása a rátörtént ráhatás ellenében. (Reflextevékenység tehát az öntét tevékenysége.) Ezen reflexmozdulatokban észszerűség nincs, de észszerű jelentőséget nyernek azáltal, hogy az egységes öntétre vonatkoztatjuk. A reflexmozdulatokban tartja fenn magát az öntét. A reflexmozdula- latokat a kénytclcnség is jellemzi. Az öntét reflextevékenysége az ösztönök önálló centruma és a szervi c:<9 IC 8
