Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-29 / 31. szám

Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. ' A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÓMUNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN ÉS ENDREFFY JÁNOS. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. VI. ÉVFOLYAM. POZSONY, 1916. JULIUS 29. 31. SZÁM. TARTALOM: Sz. L: A törvény betöltése. f/uszagh G.: A magyar irodalom papi alakjai, féle. Szerkesztő közlései. — Hirdetések. Sí. L.: Ki kap segélyt. — Külön­A törvény betöltése. Máté evang. 5 ,, s0. E szavak alapján Jézust a legvadabb konzervativiz­mus vallhatná a magáénak. Farizeusok és Írástudók hivat­koznának reá. Szellemének igazi letéteményesei a misna és a talmud s az azok légkörében élő, a világtól legmesszebb elmaradt bocherek volnának. Jézus világnézete azonban — e mondás dacára nem a jótákra és a pontocskákra volt alapítva. Vallá­sossága nem volt betűhöz rögzítve s nem irástudomány volt a gerinc, mint a zsidó vallásnak és theologiának. jézus nemcsak különbözött a farizeusoktól, hanem ellentétük volt. Tökéletes ellentétük. A farizeusok kép­viselték az irástudományt, megtestesítői voltak a sztik- latkörű, szívtelen és kiszáradt lelkű jogászkodásnak és paragrafus csavarásnak. Jézus velük szemben a pró- fétizmus, az új kijelentés, a szabadgondolkodás elvét képviseli. Ezen ez az egyetlen mondás — bármennyire mást mondjon is, nem változtat. Jézus életének nagy tényei, vallásosságának különböző megnyilvánulásai félreért­hetetlen bizonyságokat szolgáltatnak arra nézve, hogy őt nem lehet a törvényhez való fanatikus ragaszkodás látószögéből megítélni és a farizeizmus legjobb esetben is filiszter légkörébe bekényszeríteni. Jézus a szabad meggyőződés, új istenélmények és tökéletesebb erköl­csök prófétája, aki a régi törvénnyel s annak szűk­keblű magyarázataival szembe helyezi a maga ceterum censeoját s azt meri mondani: Én pedig azt mondom nektek! Jellemző, hogy mindig többet, nagyobbat, elérhetet­lenebbet követelt a törvénynél és a közönséges törvény magyarázóknál. Azonban ezt a kérlelhetetlen szigorú­ságot csak az önmagunk iránt való kötelességekre vonatkoztatta. Szigorú elvi álláspontjával nem a sze­gényeket és a nyomorultakat akarta a kárhozat örvé­nyébe beletaszitani, hanem a farizeus lelkiismeretet szerette volna felébreszteni. Szabadgondolkodása tehát nem libertinizmusra való hajlandóságában nyilvánul. Rigorózus becsületesség és igazán komoly vallásosság az, amit a farizeusok tudo­mánya ellen szegez. Ennyiben megint úgy látszik, mintha mégis csak Jézusra, az ö szellemére vallanának ezek a szavak.... . Akárhogy álljon is a dolog, egy tekintetben nem lehet kétség. Nem lehet vitás az, hogy Jézus hitével és prédikációjával a keresztyénséget kiemelte a zsidóságból s ezzel fefc»ra4»fttfrli»HH- a törvény betű szerint való megtartásának az igájából. Akik tehát azt keresik: mit tenne Jézus? s azt szeretnék, hogy az ő nyomdokaiba tudjanak lépni, azok arra törekedjenek, hogy Jézushoz hasonlóan személyes viszonyba lépjenek Istennel, alázkodjanak meg előtte s teljesítsék az ő akaratát. Az új élet nem könnyű és kényelmes élet ... Bilin­csektől való szabadulás és nagy fellélekzés ugyan azonban még nagyobb feladatok vállalása! Mert köny- nycbb nehány száz paragrafust megtartani, mint egy egész életet Istennek szentelni. Szivvel-lélekkel Isten- fiúságra törekedni, a törvény és paragrafusok nélkül mindig a szeretet és a lelkiismeret szavára hallgatni — ez a legnehezebb feladat. Sz. L. A magyar irodalom papi alakjai. Mikszáth Kálmán papi alakjai. I. „A magyar irodalom papi alakjai“-ról akarok beszélni. Ez a cím és szándék két értelmet és így két feladatot foglal magában. Voltak és vannak ugyanis a magyar irodalomnak olyan papi alakjai, akik maguk is éltek és munkálkodtak és voltak ugyancsak irodalmunknak olyan papi alakjai is, akik csak egyes magyar irók műveiben élnek és mondjuk, hatnak, munkálkodnak is. Amazok az élet, a valóság munkásai, emezek az írói képzelet szülöttei. Mindnyájan azonban a teremtő 480 481

Next

/
Oldalképek
Tartalom