Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-15 / 3. szám
3. szám. A könnyítés a lelkészek helyzetén a gyülekezetek feladata marad. A lelkészek még inkább érzik az idők súlyát, mint az áll. tisztviselők. Míg ezeknek évdíja ugyanis időközönként előléptetéssel is emelkedik: a lelkészek fizetése legnagyobb részt ma is ugyanaz, mint 40—50 év előtt volt, amikor a megélhetés, gyermekneveltetés sokkal kevesebb kiadással járt. — Más részről eltagadhatlak hogy a lelkész tiszte az ige hirdetés volt, a vallásos, erkölcsi élet ápolásával, a hívek lelki gondozásával nemcsak az egyén, de közügy érdekében is nagy fontosságú, nélkülözhetetlen. Ha a lelkipásztori munka megszűnnék, ha bezárulnának a templomok: ennek beláthatlan szomorú következményei lennének az egész társadalom, a nemzet életére. Ezt kétségkívül belátja a nagyérdemű egyháztanács is. E reményben bizalommal felkérem, hozzon némi áldozatot lelkésze megélhetési, családfentartási gond- terhének könnyítésére, készítsen és terjesszen oly javaslatot a közgyűlés elé, hogy méltányolva lelkésze munkásságát egy évre megszavazza drágasági pótlékul fizetésének 20%-t, legalább egy pár 100kor-t. Ez nem képezhet az egyes egyháztagokra nagyobb megterhel- tetést, amikor a termények oly magas áron értékesíthetők s a gyülekezet tagjainak nagy része termeléssel foglalkozik. Az ügyet szives pártolásába, a gyülekezet nagylelkűségébe ajánlva, üdvözletem kifejezésével az igen tisztelt Egyháztanácsnak. Pápa, 1916. január 4-én. Gyurátz Ferenc, püspök. Hasonló eljárást kérünk a többi püspök uraktól is. A kezdeményezés kényes kérdése sok helyen útját állja annak, hogy az egyházi tisztviselők jogos igényei szőnyegre kerüljenek. Ha a püspök urak körlevele kapcsán tárgyalniok kell az egyházaknak a kérdést, akkor sok helyen már eleve biztosítva van a kérelem teljesítése is. Ennyi segítségre felettes hatósága részéről minden egyházi tisztviselő joggal igényt tarthat. (Szerk.) IRODALOM. Das Buch der Stunde. Eine Erbauung für jeden Tag des Jahres gesammelt aus allen Religionen und aus der Dichtung von Paul Eberhardt. Fr. A. Perthes kiadása, Gotha 1915. Az anthologiák alapjában véve igen ellenszenves irodalmi termékek. A szerző beléjük öl rengeteg időt és szorgalmat, összeolvas egész könyvtárakat, hogy végül egy pár renyhe és dologtalan, de idegen toliakkal ékeskedni és hivalkodni szerető ember könnyen hozzájusson megfelelő számú és nagy hatással el- deklamálható idézethez. Egy jó anthologia dologta- lanságra és felületességre csábit. Ezért több kárt okoz, mint amennyi hasznát lehet venni. Eberhardt gyűjteménye azonban igen különös anthologia. Nem kitaposott csapásokon jár, hanem va43 lami egész újat nyújt, nem lustaságra csábít, hanem olyan perspektívákat nyit, amelyeknek érdemes a mélyére tekinteni, tanulmányra sarkal, további utánjárásra ösztönöz ! —- Ez a gyűjtemény egészen más, mint a megszokott „Pilger Brot“-ok és „Tägliches Brot“-ok. Nincs benne semmi a vallásos anthologiák szüklátkörüségéből és kegyes szóhalmazaiból. Költők, gondolkodók és vallásos dokumentumok gyöngyei sorakoznak benne egymás mellé. Buddhista és chinai vallásos bölcseségek Angelus Silesius és Eckehardt misztikája mellett. A mondások felvillanó lángpk, melyeknek eredetét, összefüggését kutatni ellenállhatatlan vágyat érez az ember magában. Ez az anthologia munkálkodásra serkent, olvasásra és elmélyedésre készt. Nem útszéli, kerekre koptatott kavicsok gyűjteménye, hanem egy kőzetből kitördelt nemes ércereké, mely arra serkenti a vele foglalkozót, hogy maga bányásszon abban a bányában, ahonnan Eberhardt állította össze ezt a maga gyűjteményét. Ezért az ösztönző, serkentő és perspektívákat nyitó hatásáért ezt a gyűjteményt melegen ajánlom. Sz. L. Wunder, die der Krieg getan. Dokumente der Liebe aus eiserner Zeit von R. Heymann. Leipzig 1915. Krüger et Co. kiadása. Ára L20 Mk. Történetek és esetek a nagy háborúból. Vérszegény theoretikus megállapítások vagy állítások életből való illusztrálására különösen alkalmas esetek. Aki prédikációjában a való élettel való kapcsolatot nem akarja elveszteni, az ennek és hasonló gyűjteményeknek jó hasznát veheti. A hasznavehető füzetben van egy szép magyar történet is a biharkeresztesi menyasszonyokról. Ha helyünk lesz rá, ezt a történetet mutatóba közölni fogjuk. KÜLFÖLD. Nem katholikusoknak nincs a sorban helyük. A rottenmanni (Stájerorsz.) közkórházban szept. 29-én meghalt egy mohammedán vallású orosz fogoly, november 22-én pedig a 36. közös gyalogezred egy bukovinai görög kath. vallású közlegénye. A városi kath. lelkészi hivatal mindkét esetben megtagadta az engedélyt, hogy a halottat tisztességesen eltemessék, mert a püspöktől az volt az utasítása, hogy nem róm. kath. vallású halottat a sorban eltemetni ne engedjen. Hogy a két, saját hazája szolgálatában álló katonát ne kelljen az öngyilkosok árkába temetni, az evang. lelkészi hivatalhoz fordultak sírhelyért. A mohammedán katonát orvosi rendeletre, gyászszertartás nélkül kellett eltemetni, a görög kath. fölött Schiefermayer ev. lelkész tartott emlékbeszédet. — E folyton megújuló esetekről, melyek a kath.egyháznak a háborúban sem enyhülő szűk- keblűségét és türelmetlenségét bizonyítják, sajnálattal vesszük tudomásul. Ez náluk rendszer! (Ev. Kirchenzeitung für Oesterreich. 1916. 1. szám.) 44
