Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-11-20 / 46. szám
46. szám. keltettek, mert nagyon is szívtelenek, elméletiek, elvonták, bölcseletiek s ezért kevésbé szórakoztatók, mulattatók, mutatványosak és gyakorlatiak voltak. A modern spiritiszta mozgalmat az a két kis spiritiszta esemény indította meg, mely Észak-Amerikának Hy- desville nevű falucskájában és Stratford nevű városkájában 1848. elején játszódott le. Amott egy kis házban egy Fox nevű családnál titokzatos kopogás hallatszott, amit egy Phelps nevű lelkésznél valami láthatatlan erő kopogott, nehéz tárgyakat mozdított el helyéből, rongyokból bábukat csinált, ablakokat zúzott be, fém- és üveg tárgyakat tört el, könyvekből lapokat tépett ki, végül pedig a pap íróasztalában tüzet támasztott. A „médium“ az első eselben a Fox- családnak két gyermeke, az utóbbi esetben Phelps- nek Harry nevű 11 éves fia volt. Ezek a jelenségek óriási feltűnést, érdeklődést és szellemi forrongást idéztek elő Amerika szerte. Mindenütt beszéltek, Írtak, felolvastak, értekeztek róluk. Ezt a mozgalmat felhasználta és még fokozta Amerikának akkor élő nagy spiritiszta prófétája: Davis, aki spiritisz a „ihlettség“- ében egy müvet irt „A természetalap elvei“ címen, melyben a modern spiritizmus elméletét állította össze. Ez az amerikai spiríszta láz átcsapott Európába is és részben a ma terialismus reakciójaképen, részben gyakorlati és vallásos irányánál fogva, amennyiben az eredendő bűnt és az örök kárhozatot kétségbe vonta, legfőkép pedig azért, mert mutatványos és szórakoztató volt, rövid idő alatt millió és millió embert hódított meg. Csakhamar ezer meg ezer helyen tartottak spiritiszta üléseket, úgynevezett „seance“-okat, melyeken asztalok táncoltak, kopogó hangok hallatszottak, nehéz tárgyak mozdultak el helyükről, különféle hangszerek szólaltak meg, csodálatos Írások megjelentek, meglepő jóslások és jövendölések, titokzatos felvilágosítások és kinyilatkoztatások hangzottak el, sőt egy ízben, a „seance“-ok titokzatos homályában fényes fehér köntöst öltve magára, azaz „materializálódva“, látható alakban is megjelent egy-két „szellem“. Miután pedig ezek a csodálatos tünemények egyre gyakoriabbakká és merészebbekké váltak és miután nemcsak számos egyénnek, hanem számos családnak, sőt egész társadalmaknak is lelki egyensúlyát felbontással fenyegették, szükségessé vált, hogy a csodálatos jelenségeket egyes képzett, pártatlan és higgadt emberek, mint psychologusok, orvosok és bírák, megvizsgálják és róluk igazságos Ítéletet mondjanak. Ez az ítélet ekképpen hangzik: Az asztaltáncolás a rajta nyugvó kezek lélegzés, szívverés és a változó kedélyállapot okozta öntudatlan mozgásai összegének eredménye, mely mozgásokat a természeténél fogva idegesebb és így erősebb rezgésekkel biró médium csoportosít, egyesít, összhangzatos működésbe hoz. Az így egyesített kézrezgések adott esetekben bámulatos erőt tudnak kifejteni, mely meglehetősen súlyos tár735 gyakat is mozdíthat el helyéről. Önmagától, érintés nélkül, vagyis távolról jövő hatás által, semmiféle tárgy nem mozdul meg» A látszólag önmaguktól mozgó tárgyakat ügyesen, a nézők figyelmét kikerülve, a médiumok mozdították meg. Az asztalkopogtatások, írások^ feleletek, kinyilatkoztatások vagy a médium, vagy a résztvevők lelkében lévő öntudatos képzet által okozott önkénytelen mozgások segítségével jönnek létre. Innen van az, hogy a „szellemek“-től kapott feleletek rendszerint a médium, vagy a vele ülésezők műveltségi fokának felelnek meg. A szokatlan meglepő, az ülés tagjainak műveltségi fokát meghaladó kijelentések pedig részben a médium, részben az llető társaság valamelyik tagjának öntudatába futólag belekerült és ott öntudatlanul lappangó eszméknek hirtelen való felbukkanása, öntudatossá válása. Az öntudatos és öntudatlan eszmék végtelenül halk, alig hallható mozgásba hozzák a beszélő szerveket és az ezen mozgások által keletkezett végtelenül halk hangokat a médium a maga „megélesített“ halló képességével felfogja és rájuk vagy szóban, vagy írásban felel. Végül a fényes feher ruhában megjelenő szellemek maguk a médiumok, kik a „hívők“ éber figyelmét a homályban elkerülve, fehér ruhát öltenek magukra és szellemekként szerepelnek. Az eddig megjelent szellemek ugyanis túlságosan „materializálódtak“, mert lábuk alatt recsegett-ropogott a parkett, erősen suhogott a „szellemköntősük“, a kísérletezők pedig holmi férfi kézelőket, inggombokat, vagy női csipkés ruhaujjakat, hideg vagv meleg kézérintéseket éreztek, sőt egyik-másik „szellem“-et annyira elfogta a földi kincsek után való vágy és annyira járatosnak bizonyult a földi test ékesítő szerek megítélésében, hogy egy alkalommal a jelenlévők egyikének az ujjáról ép a legdrágább ékköves gyűrűt lehúzta és nagy „szellem“-esen eltüntette. Ezekhez a szellemjelenésekhez hasonlók a szellemek fényképei. Ezek ugyanis s intén vagy maguknak az egyes médiumoknak, vagy egyes, erre a célra külön készített bábuknak előre elkészített, rendkívül halvány fényképfelvételei, melyek elé vagy mögé azután vagy az illető egyénnek, vagy az illető médiumnak már élénkre kidolgozandó képét veszik fel. Innen van az, hogy az egyes „szellemek fénykepei olyan semmitmondók, határozatlanok és annyira hasonlítanak egymáshoz és mindenkihez!“ A pártatlan vizsgálat nagyon leszállította tehát a modern „hazajáró“ és hazajárásra kényszeritett lelkek létezésébe, egyszóval a Spiritismus igazságaiba vetett hit értékét. Még jobban szállítja le ezt az értéket a szellemek állapotának a Spiritismus szempontjából való megítélése. A mi hivő lelkünk ugyanis azt képzeli, hogy szeretetteink szellemei levetve földi porhüvelyüket, tisztultabb, boldogabb világban ébredtek fel melyben nagyobb megértés ben és melegebb szeretetben van részük mint itt a földön, még a legkedvezőbb körülmények között volt, hogy mentek nemcsak a földi 736
