Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-09-25 / 38. szám
EVANGÉLIKUS LAP _0 EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP 38. _>Z ARANYOSMARÓT- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. * ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. * 1915. SZEPTEMBER 25. Főszerkesztő; SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. pómunkatArsak ; HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. F1ZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 k. fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6. fillér. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Sass János: A háború feladata. — Vitéz Lajos: Javaslat a korpótléknak a nyugdíjigénybe való beszámításáról. — Szemle — Különféle. — Hirdetések. Szerkesztő közlései. A háború feladata. A gondviselés az embert az idők folyamának végetlenségén át szakadatlanul neveli. Nem mint az apa gyermekeit csak ezek nagykorúságáig. Az ember a végetlenséggel való viszonyában a fejlődés és neve- lődés befejezettségét soha sem éri el. Az emberi nem neveltetésének eszközeihez tartoznak azok a feladatok, melyeket bizonyos időszakokban — az idők teljességének korában — a gondviselés kitűz az emberiség elé, hogy ez azokat megfejtse, vagy hogy azoknak megfeleljen. Ez előtt közel kétezer esztendővel is korszakot alkotó feladata volt az emberiségnek. Az volt a kérdés, hogy az aj egyoldalú értelmi fejlődés folytán hitevesztett, a gazdagságban elpuhult, az erkölcstelenségben elsülyedt, a szolgaságban agyongyötört ember mikép találjon valódi életörömöt, elégedettséget, lelki nyugalmat és boldogságot. Minden kétségen kivül nagy időket élünk napjainkban is. Nincs egész Európában, de tán azt lehet mondani: nincs az egész földkerekségen halandó a műveltebb rétegekben, ki nem érezné, hogy nevelődé- sünk menete oly nevezetes forduló ponton áll, a minőt ember emlékezete óta nem jegyeztek fel a történelem évkönyveibe. Eddigi fogalmainkat messze felülmúló óriási zivatar zug keresztül kasul az egész vén Európán, melynek féktelen hullámai a népek lelkületét fenékig felkavarta. Egyfelől ragyogó tulajdonok fáklyáit gyújtotta lángra, de másfelől meg iszonyú sok salakot is vetett fel. Látjuk föltűnni az emberi szív fenséges érzelmeinek megnyilatkozását: a felebaráti szeretetet, a sebesültek, elhagyottak, nyomorgók önfeláldozó gyámoli- tását, a hazafiasság régóta nélkülözött lélekemelő példáit, haláltmegvető bátorságot, békességes türelmet 593 hallatlan szenvedések között és az emberi léleknek legmagasztosabb virágát: a vallásos áhítatot, s megnyugvást Isten akaratában. De fájdalom, e nemes érzelmek mellett az erkölcsi sülyedtségnek és a keresztyéni kötelességektől való eltántorodásnak legsötétebb jelenségei buján sarjadoz- nak a vihar által felkavart iszapban. Állati vadság és zabolátlanság, mely előtt semmi sem szent, mely a gyengébb iránt kíméletet gyakorolni nem képes. Álnok ígéretekkel erőszakolt csábítás, kapzsiságra alapított, árulásra, hitszegésre, gyilkosságra alacsony vesztegetéssel ösztönző lélek vásárlás. A kik a tisztesség mezébe öltözve szolgálják nyerészkedési vágyaikat, a reservatió mentalis minden nemét egész szemérmetlenséggel gyakorolják. És mivel e világfelfordulásban bőséges tér nyílik a szorult helyzetben levők kiszipolyozására, az a szellem, mely a pénzszerzésre kínálkozó alkalmat elmulasztani vétkes könnyelműségnek tartja még akkor is, ha azt a becsületérzés, vagy az emberszeretet till ja, nemcsak azon igyekezik, hogy árucikkeit m nél magasabb áron adhassa el, hanem a melleit felhasználva a tudomány és kéziügyesség minden eszközét, minél hitványabb árut bocsát forgalomba s nem döbben vissza attól a gondolattól, hogy hamisítványával minő kárt, de még veszedelmet is okoz felebarátjának sőt hazájának. E jelenségeket látva, tapasztalva lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson az újkori világboldogitás gőgös apostolainak az a nagyhangú állítása, miszerint a ke- resztyénség elveit az emberi tnivelődés messze túlhaladta. A tudomány vívmányai, a felfedezések, melyeket nem sok évtizeddel ez előtt még képtelenségnek tartottunk, elkábitották az egyoldalú miveltségü embereket, minek folytán a szabadság utáni vágy kéjes örömmel igyekszik lerombolni minden tekintélyt, a melyek a gyarló ember akaratát jótékony korlátok közt 594
