Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-09-25 / 38. szám

EVANGÉLIKUS LAP _0 EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP 38. _>Z ARANYOSMARÓT- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények elő­fizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybör­zsönybe (Hont vm.) küldendők. * ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. * 1915. SZEPTEMBER 25. Főszerkesztő; SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. pómunkatArsak ; HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. F1ZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 k. fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6. fillér. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Sass János: A háború feladata. — Vitéz Lajos: Javaslat a korpótléknak a nyugdíjigénybe való beszámításáról. — Szemle — Különféle. — Hirdetések. Szerkesztő közlései. A háború feladata. A gondviselés az embert az idők folyamának végetlenségén át szakadatlanul neveli. Nem mint az apa gyermekeit csak ezek nagykorúságáig. Az ember a végetlenséggel való viszonyában a fejlődés és neve- lődés befejezettségét soha sem éri el. Az emberi nem neveltetésének eszközeihez tar­toznak azok a feladatok, melyeket bizonyos időszakok­ban — az idők teljességének korában — a gondvise­lés kitűz az emberiség elé, hogy ez azokat megfejtse, vagy hogy azoknak megfeleljen. Ez előtt közel kétezer esztendővel is korszakot alkotó feladata volt az em­beriségnek. Az volt a kérdés, hogy az aj egyoldalú értelmi fejlődés folytán hitevesztett, a gazdagságban elpuhult, az erkölcstelenségben elsülyedt, a szolgaság­ban agyongyötört ember mikép találjon valódi élet­örömöt, elégedettséget, lelki nyugalmat és boldogságot. Minden kétségen kivül nagy időket élünk napja­inkban is. Nincs egész Európában, de tán azt lehet mondani: nincs az egész földkerekségen halandó a műveltebb rétegekben, ki nem érezné, hogy nevelődé- sünk menete oly nevezetes forduló ponton áll, a minőt ember emlékezete óta nem jegyeztek fel a történelem évkönyveibe. Eddigi fogalmainkat messze felülmúló óriási ziva­tar zug keresztül kasul az egész vén Európán, mely­nek féktelen hullámai a népek lelkületét fenékig fel­kavarta. Egyfelől ragyogó tulajdonok fáklyáit gyújtotta lángra, de másfelől meg iszonyú sok salakot is ve­tett fel. Látjuk föltűnni az emberi szív fenséges érzelmei­nek megnyilatkozását: a felebaráti szeretetet, a sebe­sültek, elhagyottak, nyomorgók önfeláldozó gyámoli- tását, a hazafiasság régóta nélkülözött lélekemelő pél­dáit, haláltmegvető bátorságot, békességes türelmet 593 hallatlan szenvedések között és az emberi léleknek legmagasztosabb virágát: a vallásos áhítatot, s meg­nyugvást Isten akaratában. De fájdalom, e nemes érzelmek mellett az erköl­csi sülyedtségnek és a keresztyéni kötelességektől való eltántorodásnak legsötétebb jelenségei buján sarjadoz- nak a vihar által felkavart iszapban. Állati vadság és zabolátlanság, mely előtt semmi sem szent, mely a gyengébb iránt kíméletet gyakorolni nem képes. Álnok ígéretekkel erőszakolt csábítás, kapzsiságra alapított, árulásra, hitszegésre, gyilkosságra alacsony vesztege­téssel ösztönző lélek vásárlás. A kik a tisztesség me­zébe öltözve szolgálják nyerészkedési vágyaikat, a reservatió mentalis minden nemét egész szemérmetlen­séggel gyakorolják. És mivel e világfelfordulásban bő­séges tér nyílik a szorult helyzetben levők kiszipolyo­zására, az a szellem, mely a pénzszerzésre kínálkozó alkalmat elmulasztani vétkes könnyelműségnek tartja még akkor is, ha azt a becsületérzés, vagy az ember­szeretet till ja, nemcsak azon igyekezik, hogy árucikkeit m nél magasabb áron adhassa el, hanem a melleit fel­használva a tudomány és kéziügyesség minden eszkö­zét, minél hitványabb árut bocsát forgalomba s nem döbben vissza attól a gondolattól, hogy hamisítvá­nyával minő kárt, de még veszedelmet is okoz fele­barátjának sőt hazájának. E jelenségeket látva, tapasztalva lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson az újkori világboldogitás gőgös apostolainak az a nagyhangú állítása, miszerint a ke- resztyénség elveit az emberi tnivelődés messze túl­haladta. A tudomány vívmányai, a felfedezések, melye­ket nem sok évtizeddel ez előtt még képtelenségnek tartottunk, elkábitották az egyoldalú miveltségü embe­reket, minek folytán a szabadság utáni vágy kéjes örömmel igyekszik lerombolni minden tekintélyt, a melyek a gyarló ember akaratát jótékony korlátok közt 594

Next

/
Oldalképek
Tartalom