Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-08-28 / 35. szám
EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP 35. SZ 1915. ARANYOSMARÓT * ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. A 1915. AUGUSZTUS28.- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége cimére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. FÓSZFRKESZTÚ: SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. főmunkatArsak : HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 k. fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (rályázatok) minden szava 6. fillér. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Endref/y János: Poiitiv és liberális. — Sass János: Az egyház és a szabadkőművesség. Dunántúli Egyházkerületi közgyűlés. — Dunaninreni Egyházkerületi közgyűlés. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. Pozitív és liberális. II. D. Schmidl Károly Jenő a Belmisszióban irt Lőhe tanulmányában a XVIII. század folyamán Angliából és Franciaországból kiinduló felvilágosodás! lutheri álláspontról tekintve Isten büntetésének tartja. Azért Ítél így, mert Európa keresztyén népei a reformációban nekik nyújtott áldást a felvilágosodás következtében részben egyáltalában nem, részben pedig esik külsőleg fogadták el. Hogy a visszaélés nem érv a felvilágosodás, mint olyan ellen, arról első közleményünkben már megemlékeztünk. Most ezt újból hangsúlyozzuk. Mivel nem éltek vissza a történelem folyamán az emberek ? Visszaéltek a legszentebb dolgokkal is. Az ortodox vallással is. Avagy fegyvert kovácsoljunk az inkvizíció, a gályarabság, a máglyaégetések, a keresztes háborúk stb. stb.-ből a biblikus keresztyén vallás és világnézet ellen ? A felvilágosodással való visszaélés sem érv a felvilágosodás ellen. Ha valaki és valami a korpa közé keveredik — legyen az gyémánt — megeszik a disznók ! De mi is az a sokat ócsárolt felvilágosodás? Történetileg véve a XVIII. század eszmeáramlata, melynek hirdetői a század első felében Bacon, Locke, Hume, de főleg Locke, ki főelvül a szabad kritikát, a szabad vizsgálódást, a szabad kutatást, szabad véleménynyilvánítást hirdette s e szempontból meg is kritizált minden ósdi hagyományt, százados előitéletet, megrögzött tekintélyt, még a Lajosok abszolutizmusát is (t. i. a francia felvilágosodás), sőt a fennálló vallások dogmatikáját is és valóságos irodalmi fegyver lett kezében a kritika, mely az államélet terén a társadalmi szerződés Locke-féle felfogására helyezkedve védte és hirdette a természetes jogokat, a szabadságot, egyenlőséget, a népfölséget, a vallásaik terén a természetes 545 vallást a türelmességet s a nevelés terén a szabadelvű természetes nevelést. (Dr. Pékár Károly: A filozófia története) A XVIII. század második felében a franciák lesznek a gondolat vezérei. A német aufklaristák mozgalma sem más, mint az előítéletek nélküli szabad gondolkodás terjesztése, az Ítélés tisztaságának szabadságharca. Ez történt filozófiai elmélkedés által, a tudomány népszerű, könnyen érthető terjesztése által, előítéletek és babonák leküzdése által. A XVII-ik század megkezdett szellemáramlatát a XVIII-ik században vetekedve egymással folytatták német, angol és francia gondolkodók az egészséges emberi értelem filozófiájának terjesztése által. Ide tartoznak az angol freethin- ker-ek, a francia enciklopedisták és a német racionalisták s hozzájuk csatlakoztak olyan emberek is, mint Nagy Frigyes, Lessing, Mendelssohn, Nicolai stb. Igaz ugyan, hogy egyes gondolkodók, mint pl. Bahrdt, Nicolai, Lamettrie és Holbach tulságba estek, minden vallásit papi csalásnak, minden érzékfölöttit babonának állítva, úgy hogy ezen extravagánsok miatt a felvilágosodás mozgalma becsületét vesztette s Hamann, Herder, Goethe, Kant is és a romantikusok emiatt fölléptek a racionalizmus ellen. (V. ö. Kant: Was ist Anfklärung? Kirchner’ s Wörterbuch der philosophischen Grundbegriffe). A felvilágosodás mozgalma, mert világgá szóródott s az utcákra került, az 1789-ki francia forradalomban kulminált, mert „rendkívül éles ellentétbe került a szabad kritika, az észszerű természetes felfogás az ott fennálló tényleges rothadt állapotokkal és tarthatatlanokká vált, bomlásnak indult hagyományokkal.“ Voltaire, Roussean, Montesquieu, Diderot, D’ Alembert a mozgalom zászlóvivői, kik közül Voltaire és Montesquieu külön Angliába utaztak, hogy a felvilágosodást hazájában tanulmányozzák. D. Schmidt Károly Jenő a felvilágosodás világmozgalmában csak a rosszat látja, csak a rosszat 546
