Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-07-24 / 30. szám
30. szám. TUDÓSÍTÁSOK. A tiszai egyházkerület közgyűlése. A tiszai egyházkerület julius hó 21-én Miskolcon tartotta meg a múlt évi közgyűlés kényszerült elmaradása következtében úgy az 1913-ik, mint az 1914-ik közigazgatási év tárgyaival foglalkozni hivatott rer.des közgyűlését. Megelőző napon a különböző bizottságok üléseztek. A közgyűlést megelőzőleg gyámintézeti istentisztelet volt, melyen Móhr Béla kassai lelkész prédikált. A kerületi felügyelő, Szent-Iványi Árpád rövid és tőle megszokott tartalmas megnyitóbeszédet mondott, majd a formaságok elintézése után a püspök terjesztette elő nyomtatásban megjelent igazán tartalmas, az egyházat e nagy időkben érintő kérdések minden ágára kiterjedő jelentését, mely a tiszai egyházkerületnek méltó történelmi dokumentuma marad. Egyetemes, tan- és pénzügyi dolgok, majd a kerület életébe vágó több fontos kérdés elintézése következett azután. Csak a kiemelkedő és vitát provokált ügyekre terjeszkedünk ki rövid jelentésünkben. .Örömmel konstatá'ható, hogy a kerület tevékeny püspöke különös gondot igyekszik fordítani a szórványok gondozására. Fokozatosan öt missiói pontot fog a kerület kongruás lelkészi állássá szervezni. Ezek között a máramarosszigeti, beregszász— munkácsi, szabolcsi, sarkadi missiói pon'okat. A hívek összeírása és beosztása folyamatba vétetik. Kifejezésre jutott e pontnál egész helyesen az a felfogás, hogy a missió gondozása nem partikuláris, hanem egyetemes egyházi érdek, épen ezért óhajtandó és kívánatos volna, ha ezt a kérdést az egyetemes egyház venné kezébe és egyöntetűen egyházunk és szórványbeli egyháztagjaink javára sürgősen és alaposan megoldaná. A másik kiemelkedő pont a segédlelkészhiányról való gondoskodás. A tiszai egyházkerület igénybe óhajtja venni az eperjesi theol. akadémián nevelt theologusokat és kötelezni őket arra, hogy a theologia elvégzése után i letben vállaljanak segédlelkészi állást. A becsületszóval való kötelezést természetesen elvetették, de elvárják a hallgatóktól, hogy a kerületben való szolgálatot erkölcsi kötelességüknek tartsák. Az egy esztendei segédlelkészi szolgálatot szükségesnek és kötelezőnek mondja ki a közgyűlés, a püspöknek azonban megadja a jogot, hogy indokolt esetben ez alól felmentést adjon. Felruházza a püspököt a segédlelkészeknek — az egyházközségi autonómia tiszteletben tartásával — kinevezésével és áthelyezésével. Kiemeljük a tárgysorozatból a gömöri egyházmegye felterjesztését, mely kötelezőleg kívánja kimondani, hogy egyházi tisztviselő titkos társulatok (szabadkőművesség) tagja ne lehessen. Az efölötti vitát Dr. Mikler Károly előadói javaslata nyomán a gömöri egyházmegye kiváló felügyelője Kubinyi Géza gömöri főispán nyitotta meg, ki nagy őszinteséggel, evangélikus emberhez illő nyíltsággal és aggodalmaskodó egyházszeretettel muta475 tott rá a különösen főgimnáziumainkban lábrakapott szellemre, amelynek kiküszöbölése eminens egyházi és hazafias érdek. Nem térhetünk itt rá most arra a nagyszabású, magas színvonalú, feszült érdeklődés közben tárgyalt és többekben kissé kínos érzéseket keltő vitára, mely a végén valóságos drámai fordúlatot vett, sőt már áldozatot is akart teremni, csak a határozatot említjük meg, mely kimondja, hogy egyházi tisztviselő (lelkész, felügyelő, tanitó, pénztáros stb.) olyan egyesületeknek, vagy pedig titkos társúlatoknak, melyeknek működése az egyházi, állami és társadalmi rend ellen irányul, tagja ne lehessen. E kérdést a kerület az egyetemes egyház révén a zsinathoz teszi át, mint amely dönteni és ilyen intézkedést törvénybe iktatni hivatott. A jövő évi közgyűlés színhelye a 100 esztendős kassai ev. templom lesz. Az utóbb említett vita közben érkezett meg a kabinetiroda válasza a közgyűlés két táviratára, melyekben a kerület egyrészt a sarajavói gyilkosság feletti részvétét, másrészt - az olasz hitszegés feletti . megbotránkozását tolmácsolja, egyben hódolatát fejezve ki a trón előtt. A király válasza élénk lelkesedést és örömet keltett. A fejérkomáromi evangélikus egyházmegye folyó évi junius hó 29-én, Komáromban tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, amelynek keretében Jánossy Lajos esperes ünnepélyesen beiktatta az egyházmegye egyhangúlag megválasztott új felügyelőjét: lándori Kéter Zoltán dr-1. Az új felügyelő hatalmas beszéddel köszöntött be s 1210 kor. befizetésével 2000 koronára egészítette ki egyik évekkel ezelőtt létesitett alapítványát. A beiktatott felügyelőt a lelkészi kar nevében Gáncs Jenő alesperes, a felügyelői kar nevében Köhler Albert egyházmegyei m. felügyelő, a tanitói kar nevében pedig Bödecs Sándor tanitóegyesületi elnök üdvözölte szívből fakadó szavakkal. A közgyűlés kegyelettel áldozott a már egy éve lemondott s azóta el is hunyt volt felügyelője: Solymossy Ödön báró emlékezetének, aki végrendeletében 6000 korona alapítványt tett az egyházmegyebeli lelkészek özvegyei és árvái számára. Jánossy Lajos esperes jelentéséből megnyugvással értesült a közgyűlés a szeretet ezerféle munkájáról, mely- lyel hívek és vezérek a háború rendkívüli szükségleteit fedezni, annak kibeszélhetetlen nyomorúságát enyhíteni s népünkben a minden áldozatra kész lelket ébrentartani igyekszik; hálával emlékezett meg érettünk küzdő véreink hősiességéről, letette lélekben a dicsőség cserfakoszoruját az elesett hősök sírjára, a gyülekezeteket pedig felhívta, hogy majdan a templomok falán elhelyezendő márványtáblákon örökitsék meg az ő neveiket. Az egyházmegye 24,800 korona hadikölcsönt jegyzett, mig a hívek jegyzése csak öt falusi egyház- községből — ahol ezt is nyilvántarthattak — meghaladja a más félszáz ezer koronát. Az iskolákban majd mindenütt kisegítő erők látták el az oktatást. Az egy476
