Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-07-24 / 30. szám
30. szám. házközségek háztartásai mind rendben voltak, ép igy a példás pontossággal kezelt egyházmegyei közigazgatási és lekészi özvegy- és árvaseg^lyző intézeti pénztár is. A közgyűlést az esperes buzgó imádsága fejezte be. ji_n_njw-w-i-l-i-i--nj-irr.rj—*-***,*!* - i*n‘-***“r*- ■* ~ **■* KÜLÖNFÉLE. Választás. Kutas Kálmán budapesti esp.-segédlelkészt a zalaegerszegi egyház e hó 18-án tartott választó közgyűlésén egyhangúlag meghívta lelkészül. Az Úr áldja meg bemenetelét! Gyászrovat. Laczo János árvanagyfalusi lelkész 69 éves korában, 44 éves lelkészi működése után elhunyt. — Hősi halált haltak: Hajas Jenő, Hajas Endre rábaszenttamási ev. lelkész hadnagy-fia; Kiss János magyarbolyi kántortanitó és Graiz Emil, a nyug. maldari ev. tanító fia. — Legyen emlékük áldott. A tiszai egyházkerület 1914—15. évi állapotáról szóló püspöki jelentést Geduly Henrik püspök két vaskos füzetben terjeszti a kerületi közgyűlés elé. A püspöki jelentés felöleli a kerületbeli egyházak és iskolák összes életnyilvánulá^ait, különösen részletes a belmissziói munkáról való számadás. Figyelemreméltó a háborús helyzet okozta károkról adott áttekintés. Ebből látjuk, hogy a károsultak segélyezésére a kormány a püspök kezéhez 5000 koronát utalt ki, mely összeg szét is osztatott a károsultak között. Jól esik látnunk a jelentésből, hogy a felvidéki hadiállapotból folyó, különösen az iskolákat igénybe vevő beszállásolások idején a püspök az oktatás folytonossága érdekében erélyes felterjesztést küldött a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba. Szóvá teszi a püspök a kapkodó és egymásnak ellent is mondó miniszteri tanügyi rendeletek ügyét s joggal mutat arra, hogy ilyen esetekben az érdekeltek egynémelyikének a meghallgatása indokolt és jó volna. Elismerésre méltóan képviselte egyházunk érdekeit a katonai lelkigondozás terén, amennyiben a kerület lelkészeinek a 10‘7o-a teljesít tábori lelkészi szolgálatot (18) s a legtöbb katonasággal megrakott helyen már most van evang. tábori lelkész. Tábori lelkészek a tiszai egyházkerületből. Nikodémusz Károly hosszufalui, Sexty Kálmán krizbai, Tinnschmidt Sándor szomolnokí, Rátz Ágoston kakas- lomniczi, Jamniczky János németlipcsei, Baráth Károly várgedei, Dzurányi Dezső cserepesi, Podhorányi Kálmán svábfalusi, Martincsek Márton kisszebeni, Lukátsik Mihály ránki, Kirnbauer Gyula ménhárdi Klauser László topoly-hanuszfalvai, Margócsy Aladár ungvári, Csók György miskolczi, Schwartz Mátyás topporczi lelkész, Matyuga Kamill püsp. missiói lelkész, Fábry Ernő iglói segédlelkész és ideiglenesen Holko Mihály rókusi 477 lelkész. Ezek közül kötelesség teljesítése közben meghalt Lukátsik Mihály ránki, kitüntetést kapott Sexty Kálmán krizbai lelkész. Egyik lelkész pedig tudomásunk szerint szabadságoltatott. Alapítvány. Balog Jenő igazságügyminister 35 éves érettségi találkozója alkalmából harmincezer koronás alapítványt tett a győri evang. egyházközségnek a régi templomnak iskolai célokra való átalakítására vagy egy szeretetház építésére Az alapítványt három darab tízezer koronás hadikölcsön kötvényben tette le. A szepesszombati ev. egyházközség folyó hó 18-án tartott közgyűlésén Dr Okályi Géza kir. járás- bi ót egyhangúlag felügyelőjévé választotta. Új theológiai doktor. A bécsi egyetem evang. theológiai facultása lie. Schmidt Károly Jenő pozsonyi lelkésznek a tiszteletbeli theológiai dokt >ri címet adományozta. A Luther-Társaság julius 30-án délután Budapesten a deáktéri egyh. épület dísztermében rendkívüli közgymé't tart a tankönyvvállalati szerződések, ill. a társulati tőke egy részének a t mkönyvvállalatba való befektetése tárgyában. Az iglói ág. hitv. ev. polg. leányiskola fennállásának 35. évében továbbképző női kézimunka-tanfolyammal bővült. A kezdet rendes nehézségeihez még a háborúokozta nehéz viszonyok is járultak, továbbá az a körülmény, hogy a róm. kath. polg leányiskola ap.icák vezetése alatt velünk egyszerre hasonló célú ipariskolát nyitott. De mindennek ellenére, a tanfolyamnak mégis volt 13 rendes és 11 rendkívüli tanulója s legjobban bizonyítja, talán egy ilyen iskola lét- jogosultságát, hogy az itt időző lengyel menekültek megfelelő korú leányaik is látogatták. A rendes növendékek az egész éven át részivettek úgy a gyakorlati (kézimunka, iparművészeti rajz), valamint az elméleti (magyar és német irodalom, francia nyelv, kereskedelmi számtan és könyvvitel) órákon, a rendkívüliek pedig csak rövidebb időn át jártak a kézimunkaórákra. Valóban hézagpótló ezen tanfolyam nemcsak ama leányok számára, kik a IV. polg. után nem mennek kenyérkereső pályára s kikkel a szülők gyakran nem tudnak mit kezdeni, mert amint mondani szokás, már nem kis lányok és még nem nagy lányok. Itt rendszeresítik, kibővítik a polg. iskolában tanultakat s a varrásban oly praktikus tanításban részesülnek, hogy szükségleteiket mindenkor maguk készíthetik el. De hasznára válhatik a leendő tanítónőknek, óvónőknek és hivatalnoknőknek is, mert hiszen a varrás tudására a nőnek minden életkörülmények közt szüksége van. Azért nem lehet ezen tanfolyamot, mely valószínűleg három éves lesz, eléggé a t.(szülők becses figyelmébe ajánlani. Megjegyezzük még, hogy idegen leánykák a városban igaz protestáns családoknál jó ellátásban és gondos felügyeletben részesülnek. 478
