Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-07-24 / 30. szám

30. szám. házközségek háztartásai mind rendben voltak, ép igy a példás pontossággal kezelt egyházmegyei közigazga­tási és lekészi özvegy- és árvaseg^lyző intézeti pénz­tár is. A közgyűlést az esperes buzgó imádsága fe­jezte be. ji_n_njw-w-i-l-i-i--nj-irr.rj—*-***,*!* - i*n‘-***“r*- ■* ~ **■* KÜLÖNFÉLE. Választás. Kutas Kálmán budapesti esp.-segéd­lelkészt a zalaegerszegi egyház e hó 18-án tartott vá­lasztó közgyűlésén egyhangúlag meghívta lelkészül. Az Úr áldja meg bemenetelét! Gyászrovat. Laczo János árvanagyfalusi lelkész 69 éves korában, 44 éves lelkészi működése után el­hunyt. — Hősi halált haltak: Hajas Jenő, Hajas Endre rábaszenttamási ev. lelkész hadnagy-fia; Kiss János magyarbolyi kántortanitó és Graiz Emil, a nyug. maldari ev. tanító fia. — Legyen emlékük áldott. A tiszai egyházkerület 1914—15. évi álla­potáról szóló püspöki jelentést Geduly Henrik püs­pök két vaskos füzetben terjeszti a kerületi közgyűlés elé. A püspöki jelentés felöleli a kerületbeli egyházak és iskolák összes életnyilvánulá^ait, különösen részle­tes a belmissziói munkáról való számadás. Figyelemre­méltó a háborús helyzet okozta károkról adott átte­kintés. Ebből látjuk, hogy a károsultak segélyezésére a kormány a püspök kezéhez 5000 koronát utalt ki, mely összeg szét is osztatott a károsultak között. Jól esik látnunk a jelentésből, hogy a felvidéki hadiálla­potból folyó, különösen az iskolákat igénybe vevő beszállásolások idején a püspök az oktatás folytonos­sága érdekében erélyes felterjesztést küldött a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba. Szóvá teszi a püs­pök a kapkodó és egymásnak ellent is mondó minisz­teri tanügyi rendeletek ügyét s joggal mutat arra, hogy ilyen esetekben az érdekeltek egynémelyikének a meg­hallgatása indokolt és jó volna. Elismerésre méltóan képviselte egyházunk érdekeit a katonai lelkigondozás terén, amennyiben a kerület lelkészeinek a 10‘7o-a tel­jesít tábori lelkészi szolgálatot (18) s a legtöbb katona­sággal megrakott helyen már most van evang. tábori lelkész. Tábori lelkészek a tiszai egyházkerületből. Nikodémusz Károly hosszufalui, Sexty Kálmán krizbai, Tinnschmidt Sándor szomolnokí, Rátz Ágoston kakas- lomniczi, Jamniczky János németlipcsei, Baráth Károly várgedei, Dzurányi Dezső cserepesi, Podhorányi Kál­mán svábfalusi, Martincsek Márton kisszebeni, Lukátsik Mihály ránki, Kirnbauer Gyula ménhárdi Klauser László topoly-hanuszfalvai, Margócsy Aladár ungvári, Csók György miskolczi, Schwartz Mátyás topporczi lelkész, Matyuga Kamill püsp. missiói lelkész, Fábry Ernő iglói segédlelkész és ideiglenesen Holko Mihály rókusi 477 lelkész. Ezek közül kötelesség teljesítése közben meg­halt Lukátsik Mihály ránki, kitüntetést kapott Sexty Kálmán krizbai lelkész. Egyik lelkész pedig tudomá­sunk szerint szabadságoltatott. Alapítvány. Balog Jenő igazságügyminister 35 éves érettségi találkozója alkalmából harmincezer koro­nás alapítványt tett a győri evang. egyházközségnek a régi templomnak iskolai célokra való átalakítására vagy egy szeretetház építésére Az alapítványt három darab tízezer koronás hadikölcsön kötvényben tette le. A szepesszombati ev. egyházközség folyó hó 18-án tartott közgyűlésén Dr Okályi Géza kir. járás- bi ót egyhangúlag felügyelőjévé választotta. Új theológiai doktor. A bécsi egyetem evang. theológiai facultása lie. Schmidt Károly Jenő pozsonyi lelkésznek a tiszteletbeli theológiai dokt >ri címet ado­mányozta. A Luther-Társaság julius 30-án délután Buda­pesten a deáktéri egyh. épület dísztermében rendkí­vüli közgymé't tart a tankönyvvállalati szerződések, ill. a társulati tőke egy részének a t mkönyvvállalatba való befektetése tárgyában. Az iglói ág. hitv. ev. polg. leányiskola fenn­állásának 35. évében továbbképző női kézimunka-tan­folyammal bővült. A kezdet rendes nehézségeihez még a háborúokozta nehéz viszonyok is járultak, továbbá az a körülmény, hogy a róm. kath. polg leányiskola ap.icák vezetése alatt velünk egyszerre hasonló célú ipariskolát nyitott. De mindennek ellenére, a tanfo­lyamnak mégis volt 13 rendes és 11 rendkívüli tanu­lója s legjobban bizonyítja, talán egy ilyen iskola lét- jogosultságát, hogy az itt időző lengyel menekültek megfelelő korú leányaik is látogatták. A rendes nö­vendékek az egész éven át részivettek úgy a gyakor­lati (kézimunka, iparművészeti rajz), valamint az elmé­leti (magyar és német irodalom, francia nyelv, keres­kedelmi számtan és könyvvitel) órákon, a rendkívüliek pedig csak rövidebb időn át jártak a kézimunkaórákra. Valóban hézagpótló ezen tanfolyam nemcsak ama leá­nyok számára, kik a IV. polg. után nem mennek ke­nyérkereső pályára s kikkel a szülők gyakran nem tudnak mit kezdeni, mert amint mondani szokás, már nem kis lányok és még nem nagy lányok. Itt rend­szeresítik, kibővítik a polg. iskolában tanultakat s a varrásban oly praktikus tanításban részesülnek, hogy szükségleteiket mindenkor maguk készíthetik el. De hasznára válhatik a leendő tanítónőknek, óvónőknek és hivatalnoknőknek is, mert hiszen a varrás tudására a nőnek minden életkörülmények közt szüksége van. Azért nem lehet ezen tanfolyamot, mely valószínűleg három éves lesz, eléggé a t.(szülők becses figyelmébe ajánlani. Megjegyezzük még, hogy idegen leánykák a városban igaz protestáns családoknál jó ellátásban és gondos felügyeletben részesülnek. 478

Next

/
Oldalképek
Tartalom