Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-07-10 / 28. szám
28. szám. ügyek megvitatása után az esp. bizottságok készítették elő a közgyűlés tárgyait. A jogügyi bizottság az adóalapi segclykérvények elbírálásánál szerzett tapasztalatok alapján elhatározta, hogy illetékes helyen előterjesztést tesz az egyházak jogainak és érdekeinek hathatósabb képviseletére s a most előfordult hibák kiküszöbölésére. Kívánja, hogy a segélykérvények elbírálása és a benyújtott adatok kifogásolása esetén az egyházak közbeesőleg is igazolhassák adataik helyességét. Kívánja, hogy a kérvények és a felebbezések ne csupán szakértői elbírálásban részesüljenek, hanem az egész kollégium vegye őket részletes tárgyalás alá. Bobál Samu indítványára kívánja a bizottság, hogy minden esperesség a kérvények elbírálásához egy megbízottat küldjön ki a szükséges felvilágosítások szóval való megadására. Az iskolaügyi bizottságban behatóan tárgyaltatott a Luther-Társaság-i könyvtártípus ügye. A konkrét panaszokat az esperes utján az illetékesek tudomására fogják hozni. A gyámintézeti bizottmány is ülést tartott. így kellően előkészítve július 8-án istentisztelettel kezdődött a közgyü'és. Krupecz István hontudvarnoki lelkész, alesperes imádkozott. A közgyűlést Ivánka István esp. felügyelőnek a háború és vallásosság kérdéséről szóló, hatásos beszéde nyitotta meg. Händel Vilmos főesperesnek a szokott pontossággal megirott és minden ep. életmozzanatra kiterjedő jelentését a közgyűlés elsmeréssel vette tudomásul. Alberti Ernő és Molnár Gyula dr. ipolysági törvényszéki bírákat Ipolyságon végzett lelkes munkájáért üdvözölte. Az esperesség katonák közt kiosztandó vallásos iratokra a belmissziói pénztárból 100 koronát szavazott meg. A reformáció 400 éves jubileumára kezdett gyűjtés folytatása határoztatok el Az esperességi közgyűlés felkéri az egyházkerületet, hogy a hősi halált haltak emlékét megörökítő emlékn űvek dolgában lépjen művészekkel érintkezésbe és szerezzen tőlük tervezeteket, melyek kivitelre alkalmasak, olcsók és mégis művészi éitékkel bírnak. Az egyház- megyei egyházak adományai katonai célokra készpénzben 271 kor., terményekben 12582 koronát tett ki. Maga a Selmecbányái nőegylet ezenkívül készpénzben 761, természetben 7451, sebesülteknek 2482 koronát adott. Megvakult katonák részére Händel Vilmosné 1380 koronát gyűjtött. Hadikölcsönre jegyeztek híveink és egyházaink körülbelül 596500 koronát Természetes, ez a: összeg csak megközelítőleg pontos, amennyiben az adatok mind nem álltak az esperes rendelkezésére. A kerületi gyűlésre kiküldettek megbízólevéllel, Sobó Jenő, Gregersen Nils, Alberti Ernő és Pálfi Péter világiak, Krupecz István, Fuchs János, Bobál Sámuel, Jamriska János, igazolvánnyal: Su- lyovszky Aurél, Kiszely János, Pischl Samu, Würtzler Vilmos, Fabriczius Dezső, Szimonidesz Lajos, Dia- novszky János, Dedinszky Aladár és Jeszenszky János. A hadbavonúlt tanítók helyettesítésének a költségeire 441 vonatkozóan Pálfi Péter tanfe'ügyelő ajánlja, hogy a várrn. közokt. bizottság útján felterjesztés intéztessék a kultuszminiszterhez. Elhatározta a közgyűlés egy esperességi könyvtár felállítását. A magyar bibliatársulat alapításának a szorgalmazására vonatkozó indítvány elfogadtatott. Több helyiérdekű tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért. Az egyházak kiküldöttei szép számban vettek részt. Nehéz időkben emelkedett hangulatban folyt a tárgyalás. Adja Isten, hogy a jövő évben jobb viszonyok között tárgyalhassunk. Belmissziói egyesület. A veszprémi ág. hitv. ev. egyházmegyei belmissziói egyesület junius hó 23-ik napján tartotta beszámoló évi közgyűlését Bal- dauf Gusztáv püspöki titkár elnöklete alatt. Mód Aladár zalagalsai lelkész, egyesületi jegyző más egyházmegyébe lávozván jegyzővé választatott Endreffy János lajoskomáromi lelkész. Jelentése kapcsán az elnök kiemeli, hogy a két évi működésre visszatekintő belmissziói egyesület munkásságát a világháború nagyban akadályozta. A jelen vészviharos időket nem tartja alkalmasnak arra, hogy egyes gyülekezetekben ünnepély jelleggel bíró vallásos összejöveteleket rendezhessen az egyesület. „A belmissziói munkát — anyagi szegénységünket szem előtt tartva — csak abban véltem teljesíthetőnek, ha a háború által adott helyzetet tekintve gondoskodásunkat kiterjesztjük a harcba induló és onnan a kórházakba visszatért vitéz híveink lelki gondozására.“ Ahol szükség volt vallásos tartalmú iratokra az egyes gyülekezetek körében sebesült katonák részére felállított kórházakban, oda küldettek megfelelő számú iratok. A lelkészek a belmissziói egyesület istápolására offertoriuniot tartottak s így begyült 130 korona 20 fillér. Aki figyelemmel kiseri népünk lelki életét eléggé tapasztalhatta, hogy híveink mindig igen sziveden fogadták a vallásos tartalmú olvasmányokat s aki a kórházakba betekintett ugyancsak tapasztalhatta, hogy különösen sebesült s beteg katonáink, kik szemtől szemben állottak a kérlelhetetlen halállal, mennyire kívánkoznak lelki erőt, vigasztalást, épülést nyújtó olvasmányok után. Mikor eddig az volt állandó panaszunk, hogy népünk közönyös a lelki dolgok iránt, vájjon nem elsőrendű szent kötelességünk megragadnunk minden alkalmat, hogy ezeket a szükségleteket kielégítsük és ezzel a hitet, egyházszeretetet ápoljuk. Amikor maguk a katonák nyújtják kezüket felénk s kérnek lelki táplálékot: szabad-e keresnünk mentege- tést, hogy kérelmüket ne teljesítsük?! Megkeresés nélkül is küldtünk hitépítő, egyházias szellemű olvasmányokat és pedig 13 egyházmegyénkben gyülekezetünkbe 30 drb Újszövetséget, 149 drb Lelki Fegyvert, 30 drb Gebete in Kriegsnot c. imakönyvet, 174 drb Erős várunk c. elmélkedést, 300 drb karácsonyi, 200 drb pünkösdi üzenetet, 10 drb Luther-társasági népies füzetet, 8 Harangszó-t és 8 Luther naptárt. Ily olvasmányokért a belmissziói egyesület 146 korona 30 fillért adott ki, 442
