Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-06-19 / 25. szám
25. szám. missziót teljesitö mozgalom, elég bátrak voltak ahhoz, hogy nyíltan is beismerjék korábbi megállapításaik helytelen voltát és oda álljanak a mozgalom mellé szóval, tollal és anyagi támogatásukkal is. A két mozgalom független különben egymástól. Az Ifjúsági Egyesület jó, becsületes gazdákat, iparosokat akar nevelni és erre egyetlen utat használ, az ifjakat megtanítani arra, mi a keresztyénség és mi a keresztyén élet. Milyen életerős, vidám, becsületes emberekre mutathat rá, akik ott a biblia órák mellett megtanultak nemesen, önzetlenül és veszekedés nélkül szórakozni is. Nem volna-e helyes, ha a mi gazdáink és iparosaink is ilyen előkészítő iskolában tanulnának ?! Ifjúságunk másik része a jövő vezetősége, a tanuló ifjúság. Milyen nagy szükség volna arra, hogy ezeknek az ifjaknak a tiszta keresztyén világnézet volna az életük irányitója. A jövő papjai, orvosai, tanárai, hivatalnokai mennyire átalakítanák és erkölcsileg tisztává tennék a mostani rengeteg mulasztással, visszaéléssel, bűnnel telitett hivatalos és nem hivatalos világot, ha minden cselekedetüknek egyetlen rugója volna, keresztyén élet. Nem szólok erről többet, Ítéljen kiki ;ielkiismerete szerint és hasonlítsa össze ezt a világot egy keresztyén világgal. Megvalósítható volna ám mindez, csak egyetlen egy kellene, komolyan venni a kereszíyénséget. A müveit ifjakkal való foglalkozás jelentőségét megmagyarázza egy keresztyén ember mondása, minden diák ötszáz embert jelent. Ebben van igazság. Kimondhatatlan fontosságú a müveit ifjakkal, a jövő állami rfiaival, vezetőivel való foglalkozás. Kér. Ifjúsági Egyesület és Kér. Diákszövetség akár elvileg, akár gyakorlatilag szükséges nekünk. Elvileg sokan elfogadják a két mozgalom vezérigéjét, de gyakorlatilag idegenkednek tőlük, mert még nem vagyunk bennük olyan erősek, mint sokan szeretnék. Ez azonban nélkülünk nem lehetséges. Menjünk oda és ismerjük meg alaposan, akkor belátjuk, hogy haladhatunk itt másokkal, a már meglévőkkel is együtt és meg is érthetjük egymást. Ha meg külön csináljuk is meg az ifjúsági mozgalmat, de következetesek leszünk a kinduló ponthoz és a célhoz, a komoly keresztyén- séghez, akkor találkozni is fogunk és kölcsönösen erősítjük egymást. Egyházunkban még nincs külön ifjúsági mozgalom, de talán lesz. Sőt bizonyosan lesz, ha nem felülről, egy ad hoc bizottsággal kezdjük, hanem lassú, kitartó ifjúsági munkával; csak lássunk hozzá buzgón és amikor m^r lesznek az ilyen határozott evangéliumi keresztyén munkának hívei és művelői, akkor megkezdhetjük — ha s?ükség lesz rá — a külön szervezkedést. Addig azonban támogassuk a fentemlitett két •felekezetközi alapon álló mozgalmat, melyek már eddig is nagy szolgálatokat tettek az evangélikus egyháznak. 387 A fődolog azonban, hogy munkálkodjunk az ifjúság körében az ifjúságért, a keresztyén ifjúságért. A munkálkodás megtalálja majd a megfelelő kereteket. Harcsek János. * ^ m ****“* m *■ m .■««... . .. m ».«»...■ —n—||»....^..r|)->-ru-Lrr|-ry)ri A vallás alapelemei. a. Ehhez a tényálláshoz hozzájárul még egy dolog. Az, hogy minden ismeretünk és minden tudásunk nem közvetlen, hanem meglehetősen komplikált érzékelés, ídegközvetités, agyműködés és az agy által felvett és kivetített kép összetétele. Aki a kanti filozófiába csak beleszagolt, annak nem kell a dologről bővebb ma- gyará at. Már most azt az isméi etelméleti tételt, hogy minden ismeretünk tulajdonkép agyunknak a produkciója, mely két részből áll: az érzéki benyomásból s abból, amiv2 igyunk azt a benne levő a p iori ismeretek és meggyőződése < segítségével cyúrja — vallásos térre átvive világos, hogy a vallásos ismeret, mint minden egyéb emberi tudás, vagyis formailag agyműködésünk produktuma. E szerint Jász Gézának igaza van. Igaza is van. Csakhogy ez az igazság csak út- széli kavics, de nem gyémánt, csak macskaezüst, de nem a hegyek mélyéből bányászott nemes érc! Ez egyike a legközönségesebb és legtriviálisabb igazságoknak. Olyan közönséges, hogy szinte kimondani is restelli az ember, nemhogy valami nagy és új bölcsességnek. vagy pláne új vallásnak, a vallásos ismeretre jutás legmagasabb fokának merné t irtani. Jász Géza vallás filozófiájának az a megölő betűje, hogy ezt a közönséges, útszéli ismeretet felfedezésnek tartja s vallás filozófiájának a koronájává teszi. Nézetem szerint az istenkeresésnek nem az a célja, hogy egy csomó zavaros fejű, az emberi öntudatra jutás és a kulturfejlődés legalacsonyabb fokán álló primitiv egyénnek vagy népnek, a sámánok, varázslók, bűbájosok, papok és lelkészek Istenről alkotott fogalmait és gondolatait megismerjük, rendszerbe szedjük és vaskos könyvet írjunk róla, melynek az a foglalata, hogy a vallás az ember kigondolása, emberalkotta eszmények összessége. Ez nem filozófiai felfedezés, hanem most már közhely, igen közönséges és embervoltunkban gyökerező tény. Minden ismeretünket és gondolatunkat agyunknak kell termelnie és teremtenie! Ez a tény csak kiindulópontja a hozzá- füződő gondolkozásnak, mely nem elégedhetik meg ezzel a felszínes megfigyeléssel, hanem igyekszik két irányban is mélyebbre ásni: először megpróbálja állapítani a vallásos gondolkozás bennünk levő törvényeit, másodszor annak jár utána, hogy azon az Istenen kívül, akit mi gondolunk, akinek a képét mi lelki tehetségeink szerint megfestjük, elképzeljük magunknak, — létezik-e a valóságos világieremiö és fenntartó Isten ?. _ 388