Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-24 / 17. szám
EVANGÉLIKUS LAP i7 sz egyházi iskolai és társadalmi hetilap ARANYOSMARÓT- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. > ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. FÓSZF.RKESZTÓ: SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZÍ MÓNI DESZ LAJOS FÓMUNKATARSAK: HORNYÁNS7.KY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS 1915. ÁPRILIS 24. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (rályázatok) minden szava 6. fillér. - Tbbbs/ör megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Sű&s János: Elmélkedés a háború felett. — P. V.: Erkölcsi példák a vallásoktatásban. — Tus A'.; Katona esti imaja a harctéren. — Sz. /..; A halotthamvasztás és a háború. — Sc. J: Gondolatok a háború filozófiájához. — Napközi otthonok. Különféle. — Hirdetések Elmélkedés a háború felett. A jelen háborúnak eddigi fogalmainkat túlszárnyaló rengeteg arányai és az általa előidézett, képzeletet felülmúló borzalmai s szenvedései kétségkívül megtöri az ész fönhéjázó gőgjét, mely nem akar elismerni semmiféle tekintélyt, megriasztja az akarat féktelen szilajságát, mely szélszórni igyekezett a törvény ösz- szes korlátáit és az ész büszke birodalma mellett, sőt e felett fölépíti a hitnek korunkban majdnem teljesen elveszett világát. A hit azonban csak akkor lesz a lélek üdvének meleg otthona, ha benne kielégítő megnyugvást találunk. Pedig épen ez a háború vet fel elöltem kínos kérdéseket, amelyek felett elmélkedvén gyötrő kételyek ébrednek fel lelkemben. Önkénytelenül felmerül előttem a kérdés, hogy a gondviselés bölcsességével mikép egyeztethető össze ez a rémes pusztulás, mely a hadak útját nyomon kíséri, melynek annyi drága, emberi szorgalom és tudományalkotta s nem ritkán pótolhatatlan kincs áldozatul esik. A mennyei atya végtelen szeretete mikép engedheti meg, hogy ártatlanok milliói szinte elviselhetetlen testi s lelki fájdalmak által gyö- törtessennek és önhibájuk nélkül nyomorba jussanak ? Első gondolatom e kérdéseknél az, hogy mivel mennyei atyám nem akarhatja, hogy gyermekei sok ezer éves mivelödésének, kitartó szorgalmának, az ő parancsolata szerinti tökéletességre törekvésének gyümölcsei elpusztuljanak és hogy ártatlanok a vadság áldozataivá legyenek; tehát a háború nem is az ő akaratával tört ki s nem az ő közreműködésével folyik le. De ebből a föltevésből szükségképen következik, hogy a világ kormányzásában az Istenen kívül és az ő akarata ellenére valamely más hatalomnak is van beleszólása, nevezzük ezt bár akár fátumnak vagy a légi görögök felfogása szerint „até*-nak; akár Ahrimannak, akár emberi akaratnak. Ez pedig ellen257 kezik az Isten mindenhatóságának eszméjével, ellenkezik Krisztus urunk tanításával: „Néktek pedig fejeteknek hajszálai is mind számon vágynak.“ (Máté 10; 30). Észre kell vennem, hogy a végtelenségről véges felfogás szerint gondolkozom. Gondolkodásunkba mélyen bele gyökereseden az a vélemény, mely szerint csak azt akarjuk elismerni igazságnak, aminek valóságáról értelmileg, kézzel foghntólag meggyőződtünk, amit meg tudunk a mi gyarló eszünkkel magyarázni. Emberi fogalmaink szerint a kegyetlenség a jósággal nem fér össze; s aki az építésben örömét leli, annak szemei előtt a pusztulás nem lehet kedves. Így tehát elmélkedésem arra a gondolatra vezet, hogy ami rám nézve szenvedés, ami nékem igazságtalannak, célszerűtlennek tűnik fel, az nem származhatik Istentől, a szerető mennyei atyától. Hitem szerint azonban nincs a világon egyéb hatalom, egyedül ,» végtelen jóságú Istennek, szerető mennyei atyánknak megingathatatlan akarata. Ö alkotta meg a világrend alkotmányát, ő 1 tta azt el határozott, csalhatatlan és megvesztegethetetlen törvényekkel. Ezek kérlelhetetlen parancsszava szerint történik minden, ami történik „a legmagasabb menny s aether Uránjai“ érdekes pályafutásától „a láthatatlan férgek“ képzeletünket felülmúló tenyészetéig. Csillagfutás, háború, földrengés, döghalál és jégverés épen úgy az Isten világkormányzásának nyilatkozatai, mint a nyári haj- nalpirkadás tündéri pompája vagy az áldásos életgerjesztő tavaszi permeteg. A mi véges értelmünk azonban c világalkotmánynak csak igen parányi részét, alig egy-két törvényét ismeri, például tudom, nem hiszem, de tudom, hogy az apák bűnét megszenvedik a gyermekek harmad és negyediziglen. Ami az én gyarló eszem szemhatárán túl esik, azoknak az eseményeknek mivoltát, okát és 258
