Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-14 / 7. szám
1914. február 14. Evangélikus Lap. 7. sz. 3. oldal. előkelő férfiak és nők, kik hajadonfővel s ha kell, sárba térdepelve résztvesznek az ünnepi körmenetekben. De nézzük csak ezeket a kör- meneteket. Óriási voltukkal elsöpörnek, eltipornak minket. De ezek a tanítónők nemcsak a felekezeti, hanem az állami iskolákban is hasonló buzgó ságot fejtenek ki, s nekünk még a saját iskoláink számára is alig van hasonló lelkes csapatunk, hogy jutna még az állami iskoláknak is! S azért mégis ölhetett kezekkel sopánkodunk, hogy pusztulunk, veszünk. És szegénységünkre hivatkozva még talán örülünk is, hogy van egy mentségünk, mely felold a férfias cselekvés alól. Református testvéreinknek négy tanítónő- képzőjük van és és mi nem tudnánk négy kerületben egyet felállítani? Kizárólag csak az egyetemes pénztár terhére lehetne ezt megcselekedni? Nincsenek-e földi javakkal dúsan megáldott nagyuraink, jómódú polgáraink, lelkesedni tudó lelkészeink és tanítóink, áldozni kész leányaink, asszonyaink, nöegyesületeink? Lelkesedéssel, jóakarattal, buzgalommal már nagyobb csodákat is müveit a világ, mint protestáns szellemben nevelhetni egy ifjú gárdát, mely aztán saját lelke hevétől tüzelve terjesztené a tiszta, az evangyéliomi hitet! Ez volna aztán a igazi belmissziói munka! Klntzlerné Sold Int*/. Ki az ig;azi katholikus? X. Pius pápa uralma alatt a megújhodás korszaka köszöntött a katholikus egyházra. Encyklikák, motu propriok kavarják fel a csendes vizeket s hozzák egyik „reformot" a másik után. A pápai akarat azonban még a katholikus egyházban sem érvényesül egészen és feltétlenül. Célszerűségi szempontok egyik-másik intézkedés kivitelét hátráltatták, a püspöki karok egyes rendelkezések jogerőre emelkedését elodázták, kivételeket statuáltalak. Az a nagy hatása azonban megvan a pápai reform törekvésnek, hogy pártokra szakította a katolikusokat, A restaurációnak szorg Imazói, de kerékkötői is vannak. A kerékkötőket szerencsére sikerült teljesen ártalmatlanná tenni. Modernistáknak nincs helyük az egyházban, sőt az egyházon kívül is veszett a hírük. Még „protestáns modernist inak" se jó mostanában lenni. A pápai akarat mindenáron való han- goztatói és támogatói azonban egyre hangosabbak. Ezek programmokat szerkesztenek s érvényesülni igyekeznek. Ezt a pápánál p'pább katholikus pártot integrál kat/w/icismnsnuk nevezik. A program injuk most jelent meg az „Agence“ internationale „Roma“ közleménye- kép. A mi lapjaink közül az „Egyházi Közlöny“ 1914. évi b. sz. és a „Világ“ február 10-ki száma közölték és ismertették. Azt hisszük, lapunk olvasói szívesen megismerkednek ezzel a programmal, mely rávilágít az igazi kiitholicismus ideáljaira és törekvéseire, hogy ne csupán a felekezeti békességet hangsúlyozó, a liberalizmussal kacérkodó, toasztozó katholicizmust ismerjék, hanem azt is, amely magát igazinak tartja és vallja. A programul a következő:* 1. Aki feltétel nélküli római katholikus akar lenni, az a szentszék tanítását, disciplin ját és útmutatásait, valamint ezek jogszerű következményeit magára és az egész társadalomra nézve fentartás nélkül elfogadja. Az illető pápás klerikális, antimodernista, antiliberális, antiszektárius és antirevolucionista. Minden katholikus- nak az a kötelessége, hogy a teljes (integrális) róni. katholicizmus hűséges és munkás lúgja legyen 2. Az integrál római katholikus a tekintély (autoritás) elvéért és feumaradás ért küzd. Küzd a hagyo- m uyért és a vallási és sociális rendért, katholikus értelemben és logikai következésükben véve ezeket a szavakat. 3. Az integrál római katholikus az //. n. katholikus liberalizmust és csemetéit, a hamis demokratizmust, továbbá az intellektuális és gyakorlati, valamint a radikális vagy mérsékelt modernizmust, következményeikkel, a vallási toleranciával, az interkonfesszionaliz- mussal, a „kath.“ minimizmussal, stb.-vel együtt az egyház élő teste sebének tekinti s eszerint cselekszik. 4. Az integrál róni. katholikus a katholikus fegyelem (disciplina) gyakorlóiul a püspököket tiszteli, mert ők hivatottak Jézus Krisztus helyettesének vezetésével és felügyeletével az Isten országát kormányozni. 5. A katholikus egyház természete tanítja és a történelem igazolja, hogy a szentszék a katholicizmus vitális centruma. így könnyen érthető, hogy Róma néha hallgatni és várakozni tud, mert a szentszék a mindenkori vallási és szociális helyzettel számot vet. Az integrál rám. kath. ily esetekben a helyzet látványainak és veszedelmeinek felismerése ellenére se tartózkodjék a cselekvéstől. Sőt inkább, amikor a dolog valódi mibenlétét felismerte és alaposan mérlegelte a megállapított károkat és veszedelmeket minden erejével a Szent Atya szellemében elhárítani törekedjék. 6. Az integrál róni. katholikus minden cselekvésében elsősorban a „katholikus“ azaz az egyetemes* Mivel a teljes programm költésére nincs helyünk, a lényegtelenebb részeket kihagyjuk. A kihagyásokat mindenütt pontok jelzik.
