Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-18 / 29. szám
IV. évfolyam. 29. szám Aranyosmarót, 1914. julius IS. EVANGÉLIKUS LAP EGY HÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALHI HETILAP. Főszerkesztő: SZTEHLO KÖMNÉL Felelte szerkesztő és kiadó: SZinONIDESZ LAJOS Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége elmére Nagy* börzsönybe (Hontinegye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol. — Főmunkatársak: iiohnyAnnzky aladAm LIC. PlZÉLY öf)ÖN éa SZKLÉNYI ÖDÖN dr. Az előfizetén ára : Egész évre 12 K., Fél évre 6 K., Egyes szám ára 30 fill. Hirdetés dija: Kgész oldal 2b K., féloldal II K., negyedoldal 7 K. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6 fill. Többször megjelenó hirdetésnél árengedés. Tartalom: R. MNógrádi világiak szövetsége. — L. F. Ö.: Igazság felé. -7 tfj. Berzsenyi Jenő; A protestantizmus és a társadalom. Tudósítások. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetéseit. A nógrádi világiak szövetsége. Az a gyűlés, melyre Okolicsányi Gyula és Rákóczy István esp. felügyelők a nógrádi evangélikus világi vezetőembereket meghívták s amelyről már két Ízben is hirt adtunk, megtartatott. A nógrádi világiak szövetsége végleg ugyan meg nem alakult, azonban a megalakulásra vezető lépések megtétettek. Az indítást Okolicsanyi Gyula esp. felügyelő megadta, az egyház iránt való közöny megtörésére irányuló akció szükségét a jelenvoltak mindnyájan érezték és helyeselték s a közelebbi lépések megtétele, a szervezés munkájának az előkészítése egy bizottságra bízatott. A bizottság munkájától függ, hogy lehet-e örülnünk az akciónak, vagy ez a lelkes kezdeményezés is a közöny sivatagjába vesző vékony erecske marad, mely legfeljebb Nógrádból csinál rövidebb, vagy hosz- szabb időre oázist, mig t. i. azt a felügyelő vagy más buzgó férfiak egyéni odaadása táplálni fogja. Arról van ugyanis szó, hogy a tervezők szerint az. egész akció tulajdonképen lokális jellegű szervezkedésnek indult. A világi elem a nógrádi esperesség- ben akarja biztosítani a maga számára az őt megillető helyet és vezető szerepet s a közgyűlés előtt való megbeszélésben, a közgyűlési tárgyak előkészítésében, bizalmasabb jellegű ügyekben való állás- foglalásban látja a mozgalom célját. Ebben a formában ehhez a mozgalomhoz közegyházuiiknak nerh sok köze van. A nógrádi esperességi tárgysorozat bővülne még egy ponttal. Az. előértekezlet, lelkészi értekezlet, gyámintézeti és bizottsági ülések mellett ott szerepelne a tárgysorozatban a világiak, vagy mondjuk a felügyelők értekezlete is, mely azonban csak a gyűlési tárgyak előkészítésével foglalkoznék s a felügyelők együttes állásfoglalását készítené elő. A gyűlésen azokban hallottunk olyan hangot is, mely a világoknak egyesületbe való tömörülése mellett foglalt állást. Egyházunknak új erőforrásokra van szüksége. Az egyházi ügyek iránt való érdeklődés állandó ébrentartása, egyházi közcéloknak hathatós, még pedig pénzzel való segítése könnyebben elérhető és megvalósítható egy szövetség keretében, mint évenként egyszer történő tanácskoz; s vagy megbeszélés formájában. Sajnos, hogy ez az életrevaló, nagy jövőjű s igazán nagy fontosságú indítvány nem talált általános helyeslésre. Sokan aggodalmaskodtak vele szemben. Az azonban megbecsülendő eredmény, hogy a szervezés céljából kiküldött bizottság alternativ terveket fog kidolgozni ilyen egyesület, vagy pedig az eredetileg tervezett értekezlet számára. Végleges döntés a jövő évi összejövetel alkalmával fog megtörténni. Közegyházunk szempontjából inkább egy nagyszabású, intelligens híveinket, egyházunk vezérférfiait magában egyesitő szövetség megalkotása volna kívánatos. E szövetség kebelében talán megvalósulna az a vágyuk, hogy világi embereink egy része nem csupán a gyűlések és az ünnepek alkalmával mutatna érdeklődést egyházunk iránt, hanem az abban történő dolgokat állandóan figyelemmel kisérné, tájékozódni igyekeznék, jogait gyakorolna s egyházunk kormányzásából kivenné a maga részét. Most sajnos, az egyházi közigazgatás és alkotmányos élet iránt való érdeklődés nagyon szűk körre szorul. Felügyelőink, presbytereink, intelligens híveink nagy része legfeljebb az egyházközségi életben vesz részt, ott is inkább csak kivételes esetekben. Ez egyházunk szempontjából igen sajnálatos állapot. Mi nem nélkülözhetjük a független világi elemet, mely a konzervatív papi vezetést megfelelően ellensúlyozza, nagyobb akicióképességre serkentse, pezsgőbb élettel töltse meg egyházunk lassan mozgó, az élettel kontaktusban nem álló. jobbára szűk látókörű közigazgatási gépezetét. Közismert nyomorgásunk közepette jól esnék látnunk, hogyan nyílik meg egyházunk kebelén belől egy új erőforrás, melynek nem az államsegélyben
