Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-11 / 28. szám
1914. julius 11. Evangélikus Lap. 28. sz. 5. oldal. másoktól telten indult el velünk a gőzös. Gyönyörködtünk a nyugodni térő napban, mely egyre kisebb és kisebb lett a láthatáron. A tenger egészen nyugodt, smaragd zöld színe gyönyörű sötét árnyalatot vett fel, benne a nap utolsó aranysugarai tükröződtek. A magas égbolton lassan-lassan megjelent az első csillag, utánna a második . . . harmadik ... a végtelenségig, mig végre csillagtenger volt fölöttünk, csillagtenger alattunk . . . Bremen. Hajek Herma. TUDÓSÍTÁSOKA nagyhonti esperességi közgyűlés Ipolyságon tartatott. Julius 8-án a bizottságok üléseztek s készítették elő beható tanácskozás után a közgyűlési tárgyakat. Julius 9-én gyámintézeti istentisztelet tartatott, melyen Rozsnyai János százdi lelkész mondott szívből jövő buzgó imát. A közgyűlést Ivánka István esp. felügyelő beszéde nyitotta meg, melyen az országos gyászban való mélységes részvétünknek adott kifejezést s a borzalmas tragédiából levonta a kettős tanulságot, hogy a vallás, vallásos oktatás mellőzhetetlen a közboldogság szempontjából, s hogy a felekezeti köpeny alatt tenyésző nemzetiségi mozgalmak megengedhetetlen visszaélések. A közgyűlés elhatározta, hogy Királyunk Ü Felségéhez részvétfeliratot intéz. Händel Vilmos főesperes, részletes s az egyházi élet minden mozzanatára kiterjedő jelentése tudomásul vétetett. A közgyűlés két alapitó levelet vett tudomásul. Mindkettő kb. 1000—1000 koronás Hándel- alapítvány. Az egyiknek kamatait selmeci tanítóképzős, a másikét pozsonyi theologus fogja kapni. A ref. 400 éves jubileumára 983'14 kor. folyt be az esperesség- ben. Az egyházmegye alapító tagnak belép a lelkész- fiakat segélyző egyletbe. A bizottságok által letárgyalt s ajánlott határozati javaslatokhoz a közgyűlés hozzájárult. A kerületi gyűlésre kiküldettek: Sobó Jenő, Gregersen Nils, Alberti Ernő, Vajda Barna világiak, Krupecz István, Fuchs János Samu, Jamriska János lelkészek megbízó levéllel, Laszkáry Miklós, Szulyovszky Aurél, Kiszel János, dr Kachelmann Viktor, Würtzler Vilmos, Fabriczius Dezső világiak, Szimonidesz Lajos, Dianovszky János, Dedinszky Aladár és Jeszenszky János lelkészek. Esp. jegyzővé megválasztatott Horváth Sándor vm. aljegyző, a számvevőszékbe Fabriczius Dezső, a tanügyi bizottságba Heintz Iván választatott. Az összes folyó ügyek letárgyalása után közebéden maradtak együtt a gyűlés tagjai. A brassómegyei lelkészek értekezlete. F. hó 3-án tartatott meg Bohus Pál főesperes elnöklete alatt Brassóban, melyen az összes lelkészek megjelentek két fontos ügy elvégzésére az 1914. jul. 15-én megtartandó esp. közgyűlés tárgyainak előleges megbeszélésére, valamint az összes szőnyegen levő kérdésekben elfoglalandó egységes álláspontjának nyilvánítására. A tárgyak közül legbehatóbb eszmecserét a a lelkészfizetés rendezésének kérdése alkotta, mely Kiss Béla és Petrovics Pál lelkészek előterjesztéseivel került tárgyalás alá, az első önállóan a második a MELE kérdőpontjaival kapcsolatosan. E két lelkész előterjesztett véleménye alapján a lelkészértekezlet egyhangúlag hozzájárult a (jyiirky-féle első javaslatához. Petrovics véleményezése alapján e kérdés rendezését mondotta ki a zsinat, legnehezebb de egyben legértékesebb feladatának. Kiss Béla véleményezése alapján, ha már az adócsökkentési alapot semmiképen erre a célra felhasználni nem lesz lehetséges, — kimondotta a lelkészértekezlet, hogy a szükséges fedezet előteremtése céljából — kívánatosnak tartaná a családi pótlék megteremtését a slöla váltság kérdésével összekötni. Vagyis, hogy maguk az egyházközségek is ez eszmének és tervnek megnyerhetek legyenek t. i. a családi pótlék megszünteti a stóla fizetést. E célból a zsinati bizottság előadója kérdezze meg a lelkészektől: a) mely egyházak bírnák meg az egész családi pótlekot b) mely egyházak bírnák meg a fél családi pótlekot, c) mely egyházak sem az egész, sem a fél családi pótlékot meg nem fizethetik, azok köteleztessenek 200 koronát stólaváltság és drágasági pótlék címén a pótlék alapba befizetni, melyhez csatoltatnék a mostani lelkész alap is. Minthogy ezzel kapcsolatosan a cong- ruás és nem congruás lelkészek közötti külömbség megszüntetendő volna, természetes, hogy a hiányzó összeg 2 avagy 3u/0 is kirovandó. Ezt azonban a hívek szívesen fizetnék meg, tudván azt, hogy stólát nekik nem kell többé beszolgáltatni. — A discretionális jogról Nikodémusz Károly terjesztette elő véleményes javaslatát. Az értekezlet épen a maga esperességében tapasztaltak alapján kívánatosnak tartja a discretionális jog alkalmazását sót szükségesnek tartja a renitens egyházközségek autonómiájának felfüggesztését is. — Petrovics Pál a MELE kérdőpontjaira dolgozott ki javaslatot, mely egy-két kisebb módosítással elfogadtatott egész terjedelmében. E szerint az egyháztanács intézménye kiépítendő; állandósítandó a püspöki székhely: a püspöki Il-od lelkész jogköre kiszélesítendő; Paulik Jáuos, dr Szalai Sándor és Mikolás Kálmán indítványai a lelkész-otthon kérdésével együtt oldandó meg, a MELE-nek semmi szin alatt püspök ne legyen elnöke, hanem a diszelnökség álljon az összes püspökökből, ügyvezető elnök pedig legyen Raffay Sándor. Kiss Béla a püspöki kérdőpontokról terjesztett elő javaslatot, melyet a lelkészértekezlet egész terjedelmében magáévá tett. E szerint 1. uj szekták nincsenek, a mostaniak mind a régi szekták megelevenedéséböl állanak. Ennek oka: a materializmus térhódítása. Ez kényszeríti az összes felekezeteket s igy a szektákat is intensivebb erőkifejtésre. Egyházunkat azért éri súlyosabb veszteség, mert az egyház a legintransigen-
