Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-08 / 10. szám
III. évfolyam. 10. szám. Budapest, 1913. március 8. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az írás. I, Kor. 2. r. 23. v. Mi pedig prédikáljuk a megfeszített Krisztust, a zsidóknak botrán- kozást, a görögöknek bolondságot. Könnyebb a nagypénteki eseményt átérezni, mint annak jelentőségét szavakba foglalni: Jézus kínszenvedése és keresztfa-halála nem az eszünkhöz, hanem a szivünkhöz beszél. Az apostolok, az evangélisták, akik annak közvetlen hatása alatt állottak, beérik egy-egy összevont hasonlattal, amidőn Jézusról mint húsvéti bárányról, mint. Istennek bemutatott jóillatú áldozatról beszélnek, mint szabadítóról, ki a rabszolgákért a váltságdíjat lefizette. A későbbi kor Krisztus halála üdvtörténeti horderejének tüzetes meghatározását iparkodva adni, a dogma tekintélyével ruházta fel Anselmus érsek ismert tanát a haragvó és fiának feláldozása által önmagának elégtételt szolgáltató Istenről. De hasztalan sanctionálták e theoriát a zsinati határozatok, hiába vették fel a hitvallási iratokba, élettelen, száraz okoskodásnál nem egyéb, mint ahogy nem is lehet más, mert Jézus szenvedése és halála nem az okokat, okozatokat mérlegelő értelemre, hanem a szívre appellál. Az érzelmekre való hatását nem is téveszti el és nem tévesztette el sem a tanítványoknál, sem a Jézus fájdalmán vigadó ellenségnél. A golgotái kereszt a félrevezetett és elvakult zsidók lelkében a késő bánat érzetét hívta életre, amiért megfeszítették, a názárethi mestert, aki nem volt olyan, mint az álpróféták, aki nem kereste a népszerűséget, hogy azt hatalomszerzésre használja fel, ellenkezőleg az igazságnak élt önzetlenül. Jézus kálváriája az önvád érzelmét váltotta ki ellenségeinek lelkében, amiért mint valami gonosztevőt felfeszítették azt, akinek ártatlan életében nem tudtak vétket találni. A komor golgotái halmon mintha csak nem tudott volna elnémulni a vádoló szó, amelyre az emberek lelkiismerete felelt: ártatlan vért ontottunk; a Golgota keresztje alól görnyedve, megtörve, megszégyenítve vonultak el a zéloták, mert nincs az a szörnyű átok, amely jobban égetné a lelket mint a galilaeai Mesternek elhaló hangon elsóhajtott imádsága: Atyám bocsásd meg nékik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. De nemcsak a zsidók, a tanítványok is egész életükre kiható lelki katharsison mentek át a főpap háza körül és Jézus haláltusájának láttára: meg kellett kereszteltetniök a könnyeknek keresztségével, mielőtt a pünkösdi lelket elnyerhették volna A tanítók fizetésrendezése. A sok új alkotás közül, mivel a kultuszminisztérium egymásután lepi meg a világot, nem utolsó a tanítók fizetésrendezéséröl szóló törvényjavaslat sem. Két szempont teszi különösen fontossá: az a változás, amit a tanítók sorában okoz s az az új helyzet, amely elé az egyházakat állítja, melyek szintén hatalmas tanítógárdának a kenyéradói. Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHIO KORNÉL Társszerkeszlók : SZOTS oABOR és SZIMONIDESZ LAJOS FómunkaUrsak: HORNYANSZKY ALADÁR és SZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor. féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Több- szórós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : Az írás — Szí.: A tanítók fizetésrendezése. — Tárca: Scholtz Gusztáv: Barátságos csevegés 1913 jan. 18-án .Budai Mária Dorottya ev. jótékony nőcgylet“ estélyén. — Irodalom. — Külföld. — Különféle. — Hirdetések.
