Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-20 / 51. szám
6 két a uallási türelemre, mert ki az közülünk, mélyen t. zsinat, akinek ne uolna hozzá közel álló egyik- másik olyan felebarátja, aki talán nem tartozik a mi uallásfelekezetünkhöz, de akit ő azért nem tarthat magánál nagy ő hozzá a ual- lási hozzátartozást tekintue közelebb'állónál rósz- szabbnak. Van igen is egyetemes keresztyén öntudat, s ez az egyetemes keresztyén öntudat egy hatalmas kapocs, amelynek erősítésén kel' lene dolgoznunk. Megtámadtatásoknak uolt kitéue a múltban a keresztyénség, ueszélyeknek uan kitéue ma. Azok a nagyszerű találmányok, amelyek korunkban mintegy elkápráztatnak bennünket, a uagyoni értékeknek folytonos tágulása sokakat elbizako' dókákká tesz és a boldogító uallás, a hit helyett más hitet keresnek, auagy egyáltalában a hitet a lelki életből kiküszöbölhetőnek tartják. Pedig az ember korlátolt lény, csak uágyai korlátlanok. Ereje nagyon is korlátolt, ismeretének köre is korlátolt, és hogy ha mélyebben elemezzük a dolgokat, azt kell látnunk, hogy tudás és hit nem ellentétek, hanem uégig elemezne mindazokat, ismét találkoznak azok. íme, a legexaktabbnak tartott tudományról, a matematikáról a jelen kor matematikusai nem igyekeznek-e azt bebizonyítani, hogy e matematikai igazságok tulajdonképen csak konueneionális dolgok, és hogyha más alaptételeket állítunk fel más eredményekre is jutunk a logikai gondolkodás mellett. És ha igy uan ez a legexaktabbnak tartott tudományra, a matematikára nézue, akkor a természettudományoknak az az egész, különben nagyszabású alkotása, amely matematikai alapon épült uégső elemezésében mégis uajjon olyan kétségtelen pozitiu realitásnak mutatkozik-e, mint ahogy azt akár az ugyneuezett pozitiu filozófia, akár az u. n. filozófiai monizmus, uagy materializmus oda állítani szeretné. De tudás és hit egyesül az ember lelkében is az öntudat egységénél fogua. De ne feledjünk még egyet mélyen t. zsinat. Bármily nagy jelentősége legyen az emberiség anyagi ereje gyarapodásának, bármily nagy jelentősége legyen az ember ismereti köre tágulásának, a tudománynak, sem az egyik, sem a másik nemhogy boldogságot, de még megelégedést sem nyújthat az emberiségnek. fi magába zárkozott tudós megelégedhetik uizsgálódásainak eredményéuel és megelégedést találhat abban, fi szkeptikus szellem folytonos tépelődéseiből kilépni talán képtelen. De az emberek túlnyomó nagy többsége nem lehet tudós, fiz emberek túlnyomó nagy többsége elsősorban érzelmi életet él, érzületét kell neki kielégítenie és ezt az érzelmi megnyuguást csak a keresztyén uallás nyújthatja neki, uagy legalább olyan mértékben, mint amilyen mértékben nyújthatja a keresztyén uallás, — legalább nem tudom, hogy más ualami e földön tehetné. Mélyen tisztelt Zsinati A mi közelebbi feladatunk, hogy egyházunk számára töruényeket hozzunk. E munkánkban igyekezzünk szem előtt tartani uallásunknak magasztos tanításait. Ne feledjük, hogy az egyházi és állami töruény közt különbség uan. fiz államot összekapcsoló kötelékek az anyagi érdekek és a kényszereszközök, fiz egyházat lelki motiuumok alkotják és lelki kötelékek fűzik össze, fi leghatalmasabb lelki kötelék a szeretet érzése és ez egyszersmind egyházunk tanitásainak alaptétele. Midőn tehát egyházi töruényalkotásunk munkájához hozzáfogunk, — mélyen tisztelt Zsinati — a szeretet szauáual üduözlöm a zsinatot és azzal nyitom meg tanácskozásait. Báró Prónay Dezső zsinati elnök elnöki székfoglaló beszéde. Főtisztelendő zsinat J Meg léuén uálasztua a zsinat állal annak elnöksége, ezzel az a feladat, amely ream, mint magyarhoni euangetikus egyházunk egyetemes felügyelőjére hárult, hogy a zsinat tanácskozásait, mint annak egyik elnöke a zsinat által uálasz- tandó elnök meguálasztásáig uezessem, ezen feladatom uéget ért. Azzal méltóztattak megtisztelni, hogy magyarhoni euangelikus egyházunk legfőbb tanácskozó és intéző testületének elnökségére meguálasztottak. Köszönettel elfogadom e tisztet. Mély megilletődéssel teszem ezt, mert érzem a feladat nagyságát és érzem azzal szemben erőmnek fogyatékosságát és elégtelenségét. Igaz, hogy 42 esztendeje uolt alkalmam egyházi közéletünkben résztuenni, és ismerem egyházi életünket és közigazgatásának minden részletét közuetlen tapasztalatból, ismertem zsinati íöruényeink megalkotása előtt és ismerem, amióta egyetemes egyházunk zsinati föruények alapján uj szeruezetet nyert. Meggyőződésem mindig az uolt, hogy azok, akiket
