Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-01 / 5. szám
1913. február 1. Evangélikus Lap. 5 sz. 7. oldal Az énekek tartalmán s értékén kívül az is roppant ked vessé teszi ezt a kis könyvet, hogy egypár igen ízléses képecskes ügyes fejléc található benne. Nem utolsó ajánlólevél példátlan olcsósága: egy példány ára 30 Pf =36 fillér Aki hasznát veheti s szereti a gyermekeket, az feltétlenül nagy örömet szerez vele, ha bevezeti. Akik pedig közvetlenül nem használhatják, nézzék meg azért, milyennek kellene egy magyar iskolai énekeskönyvnek lenni! Az új dunántúli s a Kovács S. féle „kis“ énekeskönyvek méltó párját is meg kellene csinálnunk az elemi iskolák számára, akkor énekeskönyvek dolgában igazán jól el volnánk látva c, ^ KÜLFÖLD. Róma purifikál. Rómából írják, hogy az idei állami kézi könyvből, melyet a Curia évenként kiadni szokott, négy pápát a pápák sorából töröltek, állítólag azért, mert ezek nem voltak igazi pápák. Mind a négy pápa a X-ik század végén és a Xl-ik század elején élt, akkor amikor a magyarok a keresztyénségre áttértek. Nagy feltűnést kelt a római Curiának ez az intézkedése, mert elvi beismerését képezi annak, hogy a pápák között is voltak olyanok, akik Krisztus helytartói tisztségére érdemeiknek voltak. De ha a Curia már történettel foglalkozik, miért bántotta csak azt h négy jelentéktelen pápát, akiknek emlékét az idők folyása régen a feledés fátyolával borította és miért ad alkalmat annak a kérdésnek felvetésére vájjon a többiek, péidáúl a hírhedt VI Sándor pápa, meg- érdemlik-e, hogy mint Krisztus földi helytartói szerepelnek? És mi lesz azzal a Szent Ultikkal, akit a a pápák sorából most kitörölt XVI János szentté avatott ? Hiszen ez volt az első szenttéavatás a római egyházban. (Patuzzi, Geschichte der Päpste 438 I.) Mi lesz már most abból a szentből, akit oly pápa avatott szentté, aki maga érdemetlen volt a pápaságra ? Ez a XVI. János különben 11 évig ült a pápai széken, ellenpápája nem volt, bár hadilábon állt a francia clerussal és utódjával Gerbert püspökkel, a későbbi II. Sylvester pápával, akitől István királyunk a magyar koronát megkapta. Halála után a Vatikánban a Szűz Mária Oratóriumában temették el. Vájjon ott hagyják e ezután is? Új syllabus. A „Münchener Neueste Nachrichten“ jelenti, hogy X Pius egy új syllabus kiadásának a gondolatával foglalkozik, hogy újabb „modernista tévelygéseknek“ útját állja, melyek ugyanabból a forrásból fakadnak, mint az 1864-ben kiadott régi syllabusban foglaltak. Ez a syllabus majd egyúttal arra is szolgál, hogy általa megmentessék a feledéstől a gondolatszabadságot, kultúrát, sajtó és tanszabadságot elítélő s őket a „sátán incselkedéseinek“ bélyegző IX. Pius-féle syllabus és hogy annak lelkiismeretes betartása újra a katholikus világ lelkére köttessék. A theologusok száma Németországban szaporodott. 1912 előtt számuk nem érte el a háromezret, néha 2000-en alul maradt. A legutolsó nyári félévben számuk 3346 volt; most a téli semesterben (az ideiglenes megállapítás szerint) 3385 en vannak A legtöbb theologus természetesen Berlinben tanul: 555, Lipcsében 466, Halléban 401. Tübingenben 336, Erlangenben 233, Marburgban 176, Göttingenben 172, Breslauban 150, Königsbergben 140, Greifswaldban 126, Bonnban 125, Heidelbergben 122, Giessenben 97, Strassburgban 91, Jénában 89, Kidben 62, Rostockban 42 van. Bibliákat a katonáknak! A britt és külföldi bibliatársulat a szerb hadügyminisztérium, a montenegrói kormány s a bolgár, angol és német vöröskereszt egylet s saját bibliaárúsai révén december végéig elosztott a fegyverben álló katonák között 15 szerbnyelvü bibliát, 10.500 új szövetséget, 33.500 evangéliumot és 2000 zsoltáros füzetet; 13 000 bolgárnyelvü újszövetséget. 56.000 evangéliumot és 2500 zsoltárt és 500 török- nyelvű új szövetséget és 6000 evangéliumot. Erre a lelki táplálékra nagy szükségük van a balkáni keresztes vitézeknek. Mert mikor a háborút megindították, azt a keresztyénség nevében tették Az új keresztes hadjáratot, a hit és a szabadság kétszeresen szent ügyének győzelmét, a vallásban való egyesülést hirdették fejedet meik, mikor a hadra készülődtek Az október 20-án történt nyilatkozatok óta három hónap telt el. „Elég idő arra, hogy a müveit keresztyén világ tisztán lássa azokat az aljas rugókat, melyek a legmodernebb gyilkos eszközökkel irtó hadjáratot rendeznek Isten nevében, Isten dicsőségére, Isten gyermekei ellen. A teljes tárgyilagosság szemüvegén keresztül megállapíthatjuk, hogy az. ami a Balkánon történik: nem egy új keresztes háború, hanem egy régi rablógyilkos hadjárat, melyben nem ismerik a tulajdon szentségét, nem a gyermekek, a nők és az aggastyánok, a sebesültek és hadifoglyok védelmét. A balkáni epigonok helyett az a kereszt fog szégyenkezi és elpirulni, amelyet a félhold helyére, a konstantinápolyi Aja Szófia templomra akarnak feltűzni. Szégyenkezni fog ez a kereszt, mert ártatlanok vérével megfertőzték és meggyalázták.“ (Egyh. újság.) A lelkiismereti és vallási szabadság kérdésében Róma a XX. században hihetetlenül türelmetlen álláspontot foglal el Legújabban az u. n. Constantinus centenarium (313—1913) alkalmából a milánói érseki tartomány püspökei Ferrari bíboros érsekkel élükön pásztorlevelet adtak ki, amelyben Nagy Constantinus milánói türelmi rendeletének világtörténeti jelentőségét fejtegetve nagy lelkesedéssel szólnak a lelkiismereti és vallási szabadságról. Mivel pedig ez a „túlságos liberalismus“ IX Pius hires „Syllabus“-ával homlokegyenest ellentétben áll, azért a pásztorlevél a Congr Indicis elé került. A
