Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-01 / 5. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 5. sz. 1913. február 1. condamnatió még nem történt meg, de tekintve a római Curiában uralkodó hangulatot, aligha marad el. Lourdesi statisztika. 1912 ben 446 zarándokvonat érkezett Lourdesba, a legtöbb természetesen Francia- országból (319), Magyarországból 2 vonat szállította a hívőket A zarándokok száma 247.092 volt. Numeri loquuntur! A kathoíicizmus térfoglalása Angliában. A „The Catholic Directory'" az angol kath. schematismusa szerint Angliában majdnem 13 millió katholikus él. Az 1911 évi adatok alapján azt állítja, hogy az évben 7400 egyén tért át protestáns vallásról a katholikusra (?!) (E. K.) Az utcák kidíszítése nem felekezeti célokra fordított kiadás. A bécsi községi tanács az utolsó Eucharistikus Congressus alkalmából 32000 koronát szavazott meg az utcák kidíszítésére és 20000 koronát a Congresszus egyébb kiadásaira. Ezen határozatát Schuhmeier községtanácsos megfelebbezte azon az alapon hogy az osztrák községi törvény szerint a község pénztárából felekezeti célokra segélyezés nem adható. A közigazgatási bíróság a felebbez,ést elutasította, mert az utcák kidíszítése nem tekinthető felekezeti célnak, a 20000 korona pedig az idegenforgalom előmozdítására szolgált. Ezzel el van ismerve, hogy az Eucharisztikus Congresszus nem szolgált egyházi vagy éppen vallási célt, hanem csakis külső pompát és a vendéglősök, fiakkerek stb. jövedelmeit szaporító idegenforgalmat. KÜLÖNFÉLE. A budapesti egyházak lelkészei és felügyelői Wagner Géza, utóbb Sztehlo Kornél és Kaczián János elnöklete alatt f. hó 28-án közös értekezletet tartottak afölött, miként lehetne a budapesti egyházak adóügyét egyeniő módon szervezni. Abból ugyanis, hogy a deáktéri és fasori magyar egyházban, valamint az óbudai egyházban a kényszeradóztatás van behozva, a többi egyházakban pedig önkéntes adományokból fedezik az egyházak szükségleteit, az a visszás állapot keletkezett, hogy egyesek, akik a kényszeradóztatás alól szabadulni akarnak, egyszerűen kilépnek az adót kivető egyházból és kijelentik, hogy ők egy másik egyházhoz tartoznak, holott ott sem fizetnek adót. Az értekezlet Szalay Sándor■, az óbudai felügyelőnek e tárgyban kidolgozott javaslatát tárgyalta, mely egy központi nyilvántartó és adóztatási bizottság megalkotását szabályozza. Az ősz szes megjelentek hozzászólása után az a nézet érvé nyesült, hogy ebben az egyházak hozzájárulása nélkül megállapodásra jutni nem iehet, miért is az egyházak megkérdeztetése lett elhatározva. Ezután Raffay Sándor olvasott fel egy részletesen kidolgozott jelentést a diakonisszaháznak tervezett létesítéséről s miután az eszme általában helyeslőleg fogadtatott, a kivitel és különösen az anyagi eszközök felajánlása céljából a többszörözendő jelentés az egyes egyházakkal közöl- tetni fog. Ezután a budapesti egyházak egyesítésének kérdése került volna napirendre, de miután erre már sem idő nem volt, sem kedv hozzá nem mutatkozott, ennek a kérdésnek a tárgyalása későbbre lett elhalasztva. A tanítók fizetésének rendezése. Zichy János kultuszminiszter f. hó 23-án a képviselőházban két törvényjavaslatot terjesztett be. A törvényjavaslatok egyike az állami, másika pedig a községi és felekezeti tanítók illetményeinek rendezéséről szól. A törvényjavaslatok az 1907 évi XXVI. ill. XXVII t.-cikk módosításai s amint a tanítóság ügyeivel foglalkozó lapok állásfoglalásából látjuk, aligha fognak az érdekeltek körében általános tetszést aratni. Az alább közölt táblázatból kitetszik ugyan, hogy életbeléptetésükkel lényegesen megjavult a tanítók anyagi helyzete, azonban különösen a mi szempontunkból az egyenlőség és viszonosság elvét tekintve még mindig elég kívánni valót hagynak hátra. A fizetési táblázat az uj javaslat alapján a következő képet mutatja: Fizetési Évi fizetés a Évi lakáspénz az I. II. III. ív. v. 1 VI. 1 VII. osztály fokozat fé rfi 1 nő osztályba sorozott állomáshely eken tanítóknál korona Kezdő jav. 1200 600 540 480 420 360 800 240 III. B 14U0 800 720 640 560 480 400 320 2 1600 1 1800 Ii. 3 2000 900 810 720 630 540 450 360 2 2200 1 2100 I. 3 2600 2600 '03 »© tanítóknál 1 000 900 800 700 600 500 400 2 2900 2800 900 810 720 630 540 450 360 1 3200 300u A felekezeti és községi tanítók fizetése a kezdő és a végső fokon teljesen egyenlő lesz az államiakéval. Különbség csak az, hogy a III. fokozatból a 11-ikba, illetve az I-be az állami tanítók 12 évi, mig a községiek és felekezetiek 15 évi szolgálat után kerülnek. A nötanítók fizetése az I. fokozat 1 és 2. osztályában lesz valamivel alacsonyabb, valamint, hogy lakbérük sem egészen egyenlő amazokéval s a kezdő fizetésből a III. fokozatba nem 2 hanem 4 évi szolgálat után kerülnek A felekezeti tanítókra azért is sérelmes a javaslat, mivel a kántori fizetésnek az alapfizetésbe való be nem számításáról egyáltalában nem intézkedik. Pedig hát külön munka után külön díjazás is járna. A törvényjavaslatoknak egyházunkat érdeklő vonatkozásaival alkalmilag fogunk még foglalkozni. A dunántúli egyházkerület püspöke egyház- kerülete lelkészeinek figyelmébe ajánlotta, hogy a val
