Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-22 / 47. szám
III. évfolyam. 47. szám. Budapest, 1913. november 22. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHLO KORNÉL TársszerkesztAk: SZOTS GÁHOR Ab sZIMONIDESZ LAJOS FúmunkaMrsak: HOKNYANSZKY ALADÁR Ab SZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA : Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Tttbb- ször&s hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : (Sz—o.): Egyházi közigazgatásunk reformja. (II.) — Tárca : Dr. Szelényi Ödön: A modern vallástudomány. — L. F. Ö.: Modern Protestantismus. — Jausz Vilmos + — Irodalom. — Külföld. — Különféle — Hirdetések. Egyházi közigazgatásunk reformja. Második cikk. (Sz—o.) Ha még egyszer a kerületeknek, mint közbeeső közigazgatási fórumoknak megszüntetésére visszatérünk, azzal az ellenérvvel is kell foglalkoznunk, hogy a kerületi gyűlések, mint a vidék emporumaiban évenként előforduló megnyilvánulásai az evangélikus egyházi életnek, bizonyos élesztő erővel bírnak erre, felkeltvén az ország különböző vidékein az érdeklődést az evangélikus egyház iránt. Hát ezt a célt más módön olcsóbban és talán sikeresebben lehetne elérni. Először is nagyon kétséges az, hogy a mi egyházi gyűléseink, amelyeken minden egyébről beszélünk, csak a vallás és a valláserkölcsi művelődés dolgairól nem, az evangélikus hitéletre nézve valami gerjesztő hatással lennének, másodszor bizonyos az, hogy ha valamely társadalmi szervezetben, melynek"! magvát a lelkészegyesületek képeznék, nyilvánulna meg a vidék különböző vidékein az evangélikus hit és világnézet iránti érdeklődés, úgy ezzel az evangélikus vallás megismerése, terjesztése és a hitélet fejlesztése tekintetében bizonyára nagyobb eredményeket lehetne elérni, mint a mi — a nagy tömegnek — unalmas gyűléseink tárgy- sorozatának ledarálásával. Ami nálunk, magyarhoni protestánsoknál még egészen hiányzik, de ami a németországi evangélikusoknál a Deutscher Protestantentag és a magyarhoni katolikusoknál a katholius nagygyűlés intézményében oly nagy sikerre tett szert, erre kellene kerületenként és évenként gyűlésezés. Ezen a gyűléseken lehetne versenyre kelni a nagyhangú és sok tekintetben hamis katholikus nagygyűlések ama törekvésével, amely a magyar kultúra és a keresztyén világnézet terén minden eredményt és minden sikert a maga részére lefoglalni akar és amely még a protestáns eszmét is (lásd Prohászka intellektualismusát) a katholikus egyház céljaira kihasználja. Bizony ideje, hogy már egyszer mi is megszólaljunk és ne csupán köz- igazgatási ügyek feletti, gyakran igen meddő vitákkal adjunk életjelt arról, hogy Magyarországon még Protestantismus létezik. Azt a hiányt tehát, amelyet a kerületi gyűlések megszüntetésével szenvednénk bőségesen és áldásosán kárpótolnák a kerületenként tartandó protestáns napok, amelyeken — legalább én — szívesen látnám református testvéreinket is. Ezeken a protestáns napokon azután érvényesülhet az egyéni ambicio, a szónoki tehetség és miután ezeken nemcsak a hitélet fejlesztésével, hanem az egyház és állam közötti nagy kérdésekkel is lehetne foglalkozni, bizony kifelé is nagyobb érdeklődést keltenénk, mint a jelenlegi kerületi gyűlésekkel. Az apró-cseprő közigazgatási bajok elintézését pedig bízzuk az egyházmegyei közgyűlésre és az egyetemes egyházi tanácsra. Még egy radikális eszmét akarok megpendíteni, amely tudom nagy vihart fog előidézni, ha a zsinat elé vettetik.
