Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-15 / 46. szám

1913. november 15. Evangélikus Lap. 46. sz. 3. oldal Az egyetemes gyűlés csak a hozzá feleb- bezett ügyekkel és az egyetemes egyházi tanács által hozzá felterjesztett, az összegyházat érdeklő ügyekkel foglalkoznék. Ezekben az egyetemes egyháztanács véleményt mond és az egyetemes gyűlésre előadót küld ki. Az egyetemes gyűlés a jelenlegi szerveze­tében megmaradhatna. Elnöke az egyetemes felügyelő. Az állandó bizottságokra ezután nem lenne szükség. Ezek teendőit az egyháztanács végezendi. A központi iroda igazgatója állandóan alkal­mazott főtisztviselője lenne az egyetemes egy­háznak. Dotációjának oly nagynak kell lennie, hogy más foglalkozás nélkül tisztességesen meg­élhessen. Az egyetemes főjegyzői állás ezen tiszt­séggel egyesítendő. Melléje két, Budapesten lakó, aljegyző választandó, akik az egyháztanács munkálatai feldolgozásában segítségére lennének. Az irodának az egyetemes egyház épületében kell helyet adni. Dacára annak, hogy ezen javaslat szerint az egyháztanács évenként hatszor ülésezne és tagjainak nagyobb száma mellett a díjak és útiköltségek számításom szerint körülbelül 18.000 koronára rúgnának, a költség megkerülne abból, amit jelenleg kerületi gyűlésekre és bizottsági ülésekre elköltünk. Dacára annak, hogy a világi tagok sem díjat, sem útiköltséget nem kapnak, az egyete­mes egyház pénztára a múlt évben a bizottsági költségekre kifizetett: A jogügyi bizottság tagjainak . 937 20 kor. A lelkészsegélyző alap r . . 39T40 „ A közös bizottság ,, . . 372 80 „ A pénzügyi „ „ . . 254 — „ A zsinati „ . 324 40 A tanügyi ,, . . 804 50 „ Az énekügyi „ „ . . 568-— ,, A pozsonyi theol akad. ,, . . 713 40 „ A számvevőszék „ . . 162 60 „ Az egyet, theol. bizotts. ,, . . 146— ,, Az egyházi jegyzőknek .... 425 80 összesen . . . 5100 10 kor. A bányakerület bizottsági és gyű­lése költségei............................ 4251 24 kor. A dunáninneni kerül, gyűlés és bizottságok .............................. 2200 — ,. A keleti cultusok hovatovább mind a mysteriumok jel­legét öltik fel, ezzel pedig kifejlődik bizonyos dogma­tikai homogeneitás is. A nem egyszer kicsapongó, vagy utálatos szertartások mélyebb jelentést nyernek (például a tauroboliumnak, midőn az illető egyén a gödörbe szál­lott és a fölötte egy átlyukasztott deszkán leölt bika vérét magára engedte folyni, most az a jelentése, hogy általa az ember újjászületik). És kétségtelen e korban, (sőt már előbb) a zsidóság és keresztyénség hatása is. így a pogány szent: Tyanai Apolloniusról szóló élet- történet ev. csodaelbeszéléseket használt fel. A IV. szá­zad második felében azonban a pogányság már el­vesztette a talajt, életképes elemeit a keresztyénségnek adta át, mely áthatva a classikus ókor formáitól és gondolataitól megkezdhette világtörténcti missióját. [Cserép J.: „Római régiségek“. 6. Hittrich Ö.: ,,Római régiségek“. 1910. Récsei V.:,.Pannónia mythol. emlékeinek vázlata“. 1894. Geréb J.: „Képes világ- történet“. III. Révay J.: „Róma és a keresztyénség“. (Ath. 1912.) Serédi L.: „Ovidius és naptára“. 1913. Bozóky: „A római világ-. I, II. Pasteiner Gy.: „Római világ“. 1899.] A perzsák egy teljesen homályos előidőből hirte­len kilépnek a történelem teljes világosságába és néhány nemzedék leforgása alatt világbirodalmat alapí­tanak Turántól Abesszíniáig, az Industól az Aegei ten­gerig. Az achámenidák uralmát 200-éves fennállás után Nagy Sándor ugyan megbuktatja, de az ország a sassanidák alatt még egy nemzeti restauratiót ér meg, miután pedig ezt a birodalmat is az arabok szétzúzták, a perzsa cultura idegen formák alatt él tovább: a keleti kalifátus tudománya, művészete, mysticája, finom erkölcsei és államtudománya tulajdonkép mind1 perzsa termék. Testileg erős, harcias, energikus akaratú nép voltak, világos, józan értelemmel, távol az indusok szertelen képzelgéseitől és abstract speculatióitól. A perzsák azonban már egy régebbi culturát, a méd culturát vették föl (szintén iráni nép), a két nép összeolvadása azonban oly szoros, hogy leghelyesebb medo-perzsa népről beszélni. Kétségtelen ténynek tekinthető, hogy az a vallás, melynél fogva a perzsák a vallástörténelem­ben helyet foglalnak, Zarathustra (Zoroaster) vallása, az úgynevezett masdeismus vagy parsismus, Médiában keletkezett, de a perzsák törzse volt az, amely el­fogadta és uralomra juttatta. A medo-perzsa vallástör­ténetben legjobb három korszakot fölvenni: az egyik a Zarathustra fellépését megelőző korszak, a második Zarathustra kora, a harmadik e vallás sorsát ismerteti az izlám föllépéséig. Forrásaink részint idegenek, főleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom