Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-08 / 45. szám
íll. évfolyam. 45. szám. Budapest, 1913. november 8. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, iskolai és társadalmi hetilap Az írás. 42. zsoit. 2. v. Miképen kívánkozik a szavas a folyóvizekre, aképen kívánkozik az én lelkem tehozzád, óh Isten. Megkapóan szép kép, gyönyörű hasonlat. Mint ahogyan a meghajszolt szarvas kívánkozik a tiszta, hűs pataknak üdítő cseppjeire, úgy vágyakozik "ennek a számkivetett izraelitának lelke az Isten után, az Isten temploma után. A sors messze sodorta Jeruzsálemtől, el a Jahvet gyűlölő pogányok közé, hol a hontalanság keserű érzetét a reménység csillapítja csak, hogy egyszer még ott lesz ő is az ünneplő sokaság közt, amely a völgyből zsoltárok éneklése közben kanyarodik föl a hegyre a Salamon temploma felé, ahol lakik az Isten, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene. Az Isten után való vágyódás örökszép kifejezése, a „szomjas szarvas“ képe, régi kedves ismerősünk nekünk. Vidám harsogással zengtük kiskorunkban, még az iskolában : Mint a tiszta, hüs patakra, kívánkozik a szarvas. Később a lecke alján, az apróbétüs íráshelyek közt kötelességszerüleg betanultuk, utóbb eredetiben is elolvastuk, talán az igaz értelmét is ki- éreztük — s de sok mindenen kellett keresztül mennünk, de sok mindennek kellett összetörni bennünk, míg végre egyszer át is éreztük, mig egyszer a szomjas szarvas egyetlen vágyakozásával vágytunk csak ő utána, az Isten után. Szomorú igazság van abban a közmondásban, hogy rmegtanít a nyomorúság imádkozni“. Ha látjuk, hogy az erősek, az egészségesek nem is a szomjas szarvas, de az éhes farkas vágyódásával rohannak az üzlet, a pénz, a hírnév, a társadalmi elismertetés után. ha nézzük, hogy hogyan isszák tele magukat az élet útjának pocsolyáiból, hogy flirödnek meg az élvezetek szennyes árjában s azután ha összeroppannak, ha észreveszik, hogy nyomorult phantomok hajszolásában adták ki erejüket, hogyan kapkodnak az Isten keze után, s a késő bánat reménytelenségével hogyan hangoztatják, hogy „vanitatum vanitas“, akkor szinte hajlandók volnánk azt hinni, hogy az Isten nem az élőknek, hanem a betegeknek, a félholtaknak az Istene. Akiknek jól megy a dolguk, az egészségesek, úgy tesznek sokszor, mintha nem is tudnának róla s ha a csodatévő tündér egyetlen kívánságukat kérdezné tőlük, aligha szakadna fel lelkűkből a sóhajtás: Miképen kívánkozik a szarvas a folyóvizekre . . . Hogy a fájdalom, a szomorúság, a megpróbáltatás Isten felé vezet, igen jól tudjuk. De hogy sokan csak akkor szomjuhoznak ü utána, mikor az, amiből addig ittak, nem olthatja már tikkasztó szomjúságukat, az nagyon szomorú dolog. Mi más volna a világnak a képe s mennyivel szebb volna az élet, ha gyermekkorunktól kezdve mindennapi átérzett, átélt imádságunk volna: Miképen kívánkozik a szarvas a folyóvivekre, akképen kívánkozik az Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető nindennemü közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHI O KORNÉL Táriszerkesxtök: SZOTS üABOK és SZIMONIDESZ LAJOS Fömunkatániak: HOKNYÁNSZKY ALADAK és 8ZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁBA : Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., (éloldal 14 korona, ncgyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Többszörös hirdetéseknél megegyezés szerint rartalom : Az.írás. — Nyilatkozat. — Kiss Béla: Melyes-c az épitöiratok templom előtti árusítása az istentisztelet végezte után? Tárca: Dr. Szelényi Ödön í \ modern vallástudomány. — Különféle. — Hirdetések.
