Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-25 / 43. szám
1913. október 25. 3. oldal Evangélikus Lap. 43. sz. Az egyetemes gyűlés. October 17-én és 18-án továbbfolytatta tanácskozásait az egyetemes gyűlés. A tárgysorozaton levő felebbezések elintézése körülbelül négy órát vett igénybe. Az a rossz szokás kapott lábra, hogy a felebbezésben érdekeltek, akár tagjai az egyetemes gyűlésnek, akár nem, feljönnek a gyűlésre s némelyik azt is hangsúlyozza, hogy saját költségén jött fel és a gyűlés előtt ismételt felszólalásokkal per longum et latum tárgyalják az ügyet. Ideje volna, hogy ez a contradictorius eljárás a gyűlés előtt, amely sokszor az ellenfél meghallgatása nélkül kénytelen határozni és így egyoldalúan van informálva, megszüntettessék és ehelyett a jogügyi bizottság hatalmaztatnék fel a felebbezések végleges elintézésére. Úgy is alig fordul elő eset, hogy az egyetemes gyűlés a jogügyi bizottság javaslatát el nem fogadná. A felebbezések elintézése után a levéltári bizottság tett jelentést. Payr Sándor soproni theol. akad. tanár kérelmét, hogy a levéltárban szándékba vett kutatás céljából az ott őrzött iratok Sopronba küldve kiadassanak, elvi okokból elutasították Ezután jelentések intéztettek el, amelyek határozatot nem igényelvén, tudomásul vétettek. Az üllőiúti ház kezelőjének jelentésével kapcsolatban Sztehlo Kornél írásbeli indítványt adott be, amelyben az üllőiúti ház lebontását, helyén egy új ötemeletes bérház felépítését, a Luther Olthon helyiségeinek áthelyezését más épületbe és az üllőiúti ház sarkán a reformációi jubileum és euboiai boitoiai culturát öleli fel. A második korszakban, mely a diadochok koráig tart, a vallás a művészet hatása alatt ideális istenalakokkal telik meg, a harmadikban már hanyatlás áll be (Gruppe). Az első korszakban a dämonhit és varázslat játszik nagy szerepet, a dámonok legnagyobbrészt az alvilággal állnak összeköttetésben (a holtak szellemei). Ezenkívül el volt terjedve a fetisismus minden neme: kő-, növény-, fa- és állatcultus. Nagy elterjedtsége van a halotti cultusnak is és a görög népnek mythosalkotó képessége is megnyilvánul. Az első korszak anyaga nagy változáson megy át a művészet (költészet és képzőművészet) kezében. Kétségtelen, hogy ama vallási képzetek, melyek Homeros, Pindaros és Sophokles műveinek alapját képezik, minden idegen hatás dacára a görög szellem legsajátosabb művének tekinthetők (Gruppe). Homerosnál nevezetes momentum a világ törvényszerűségének, végzetszerűségének a fogalma. Az istenek tulajdonkép a végzet közvetítői, végrehajtói. Minél hatalmasabb az isten, annál inkább összhangban van a végzettel (például Zeus). Egyébként a homerosi eposok költői inkább előkelő társadalmi rétegek vallási nézeteit adják elő, de azért a korábbi vallási nézetek is megmaradtak. A homerosi vallás főjellemzője az anthropomorphismus. alkalmából Luther ércszobrának felállítását tervezi. Evégből bizottság kiküldését hozza javaslatba. (Az indítványt a legközelebbi számban közöljük.) Az egyetemes gyűlés az indítványt tetszéssel fogadta és építkezési bizottságot küld ki dr. Zsigmondy Jenő és Scholtz Gusztáv elnöklete alatt. Tagjai: Sztehlo, Sze- lényi, Raffay, Kaczián, Győry, Wagner Géza és Kéler Zoltán. A Luther Otthon jelentéséből értesülünk, hogy a betöltött negyvenhét helyen kívül még ötvenhármán jelentkeztek, akiket hely hiánya miatt el kellett utasítani. A bizottság kéri az életerősnek bizonyult intézmény fejleszthetése céljából a helyiségek kibővítését esetleg új építkezéssel Az egyetemes gyűlés evangélikus lelkészek fiai részére két félig ingyenes helyre megszavazott 1000 koronát. A bányakerület jelentése, hogy .az evangélikusok amerikai viszonyának tanulmányozására Raffay Sándort küldte ki tudomásul vétetett és Raffay vállalkozása az egyetemes egyház részéről is pártoltatik. A reformáció 400 éves évfordulójának megünneplése tárgyában a meghallgatott kerületek most sem tudtak egyöntetű megállapodásra jutni. A legtöbb kerület egyelőre gyűjtési javasol a cél közelebbi meghatározása nélkül. Ennek folytán a kerületek elnökei az ügyész és a főjegyző az egyetemes felügyelő elnöklete alatt kiküldettek, hogy ebben a kérdésben végleg határozzanak. A supplikációk megszüntetésére irányuló indítvány, amely leginkább a tiszai kerület részéről talált Az istenek épen úgy éreznek és gondolkoznak, mint az emberek, csak hatalmasabbak és halhatatlanok. Hatal műk azonban korlátolt. Bizonyos fokig az erkölcsi rend őrei, bár ók sem hibátlanok. Az ember védtelenül ki van szolgáltatva az istenek csábításainak, ha elbukik nyomon követi a bűnhődés, ellenkező esetben csak nagyon határozatlan reménye van a jutalomra, még az alvilágban is. Hesiodos az első görög theologus, különösen theogo- niája fontos. Eszerint volt kezdetben a Chaos, utána a Gaia, Tartaros és szerelem. A Chaosból származtak Erebos és Éjtszaka, ezektől ismét Aether és a Nap. Gaia megteremti Uranost és ők ketten folytatják a teremtés (nemzés) művét (Kronos, Rhea és a titánok), ez utóbbiak felett végre Zeus győzedelmeskedik, mint a felsőbbrendfi erkölcsiség őre. (A theogoniában phö- niciai hatás!) Homeros és Hesodios után Athén kiemelkedésével nagyobb egység kerül a vallásba. Bizonyos megállapodást nyert a panhellén istenek pantheona, mely a köztudatban annyira ismeretes. De emellett nem szűnik meg a heros- és dämon-cultus sem. Különös jelentőségre emelkedik a chthonikus, azaz a föld belsejében rejlő istenek tisztelete (Demeter, Koré) és ennek kapcsán a halál utáni életről új felfogás jelentkezik. Ezzel eljutunk a VI. században feltűnő világ
