Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-16 / 33. szám

2. oldal. 1913. augusztus 16 Evangélikus Lap. 33. sz. A socialismus terjedéséből és az ezzel fel­lépő vallástalansággal szemben a következőket mondja el a püspök: A már-már elvitázhatlanul fontos socíális kérdések figyelemre méltatása nagyon is indo­kolt egyházi téren is. Az egyház szolgálatában a nemes eszméknek a néppel közvetítésére első­sorban a lelkész és tanító vannak hivatva, mint a szeretet nagy tanát hirdetőknek nekik főtisz­tük minden alkalmat felhasználni, amellyel a népet jól felfogott érdeke iránt felvilágosíthatják, helyzetének becsületes törekvéssel javításához, jövőjének biztosításához az útat, módot meg­mutatják s jóakaró részvéttel bizalmát meg­nyerve megóvhatják a káros irányzatok hatásá­tól. Hogy azonban e téren munkásságuk minél sikeresebb lehessen, ismerniök kell a létező társadalmi rend s ennek alapkövei mellett a socializmus elveit, céljaitj és tanai közül azokat, melyek a tulajdonjog, a család, haza, az egy­ház tiszteletben tartása mellett törekesznek helyes irányban fejleszteni a közjólétet: őszintén pár­tolják, a romboló irány ellen pedig határozot­tan állást foglaljanak. A sociális tanok ismere­tének megkönnyítése végett tanácsos volna a theol. akadémián s a tanítóképző-intézetben a TÁRCA. Modern vallástudomány. Irta : dr. Szelényi Ödön. (Folytatás.) Értékelmélet. Hogy van a vallástudománynak értékelméleti axio- logiai) problémája is, nem igen halljuk és a legtöbb vallásbölcsész nem is említi. (Tröltsch például négy problémát különböztet meg: a psychologiait, ismeret- elméletit, történetphilosophiait és metaphysikait. Runze beosztása: objectiv (teogonia), subjectiv vallásprobléma (valláspsychologia), dialektika (vallásphilosophiai itéletkép- zés), a vallásfejlődés törvénye vagy Tiele: Morphologia és ontológia. Sabatier: A vallás, a keresztyénség, a dogma, stb.). Siebeck: 1. Wesen und Entsichung des religiösen Bewusstseins. 2. Wahrheit der Religion. De azért föl­veti a vallás értékének a kérdését, majd mindegyik és vagy „ethikai“ vallásphilosophia címen tesz róla emlí­tést vagy a metaphysikai probléma alatt mondja el a róla való véleményét. Nézetünk szerint azonban helye­sebb vallási ethika helyett vallási értékelméletről beszélni, hiszen az ethika az általános értékelméletnek csak egyik sociális tanokkal, célokkal foglalkozás is. így a leendő lelkészek, tanítók, midőn tanulmányai­kat bevégezve az életbe kilépnek: a már szer­zett ismeretek birtokában könnyebben tájékoz­hatják magukat a társadalomban hullámzó eszmék helyes, vagy helytelen iránya felől. Biztosabban gyakorolhatnak iránytadó befolyást népünk gon­dolkozására, megvédik az embertársaik sorsa iránt tanúsított részvéttel az egyház tiszteletét még az életfentartás feltételeiért folyó munka terén is. Közelebb hozzák a népet az egyház­hoz, mikor sorsát szívükön hordozzák. Ha meg­értetik vele saját jól felfogott érdekét s törek­szenek reábírni az egyén, a családok jövőjének biztosításához célszerűeknek elismert tényezők elfogadására és pl. a munkások számára tör­vényhozás utján létrejött nyugdíjintézetbe be­lépésnél, a hitel- s fogyasztási szövetkezetek, segélyegyletek szervezésénél, a selyemtenyész­tés, intenzív kertészet, a jövedelmező gyümölcs- termelés módjának ismertetésénél jó tanáccsal, útbaigazítással támogatják a népet: ez végül is elismeri bennük jóltevőit s hálás kegyelettel gondol az egyházra is, mely neki oly vezére­ket nevel, kik vele testvérileg együttéreznek s az érette fáradozásban örömöt találnak. fejezete. Itt kell eldönteni azt, vájjon érték-e a vallás subjectiv vagy objectiv értelemben és ha igen, milyen viszonyban a többi értékkel a széppel, igazzal és jóval, úgy hogy a vallástudománynak itt módjában lesz a vallás viszonyát a művészet, tudomány és erköl- csiséghez, sőt az egész kultúrához tisztázni. Ezúttal csak az első kérdésre felelünk, másik részét mellőzöm, mert más helyen tüzetesen tárgyaltam (A vallás helyzete a jelenkor szellemi életében. Budapest, 1912.). A kérdés az, mi az érték és ennek megállapításá­tól függ, hogy nem tartozik-e a vallástudomány az értéktudományok közé, mint a német R. Richter tartja (Religionsphilosophie. Leipzig, 1912.) vagy a dán Höffding (Religionsphilosophie. Leipzig, 1901.) Az értéktudomány még igen fiatal disciplina és így aránylag kevéssé megállapodott eredményekkel ren­delkezik. Az első dolog az érték fogalmának a tisztá­zása. A definíciók száma igen nagy. Lássunk néhányat: „Érték (jó) oly tárgy, mely kellemes, rossz oly tárgy, mely kellemetlen érzelmet kelt.“ (Döring) „Az érték egy alany és egy tárgy közti vonatkozás, mely azt fejezi ki, hogy az alany a tárgyat tényleg kívánja vagy kívánná, ha annak léteiéről meg nem volna győződve. (Ehrenfels.) R. Richter e két meghatározást egyesíti ebben: „Érték

Next

/
Oldalképek
Tartalom