Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-24 / 21. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 21. sz. 1913. május 24. nevezett, de valójában katholikus felekezeti jellegű s proselítákat nevelő iskola fentartási terheinek a viselésébe Megfelebbezték ezt a vármegyéhez. A vármegye elutasította. Elmentek vele a belügyminiszterhez, a kultuszminiszterhez. Ez is elutasította. Ekkor panasszal fordultak a magyar királyi közigazgatási bírósághoz, hogy ítéletet provokáljanak az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 36. § ának érvényben és tiszteletben tartása érdekében. Az 1868. XXXVIII. t.-c. 36 §-a u. i. ezt mondja: „Azon községi tagok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek a községi iskola fenntartásához járulni, amennyiben azon összeg, amellyel saját hitfelekezeti iskolájuk fenntartásához, pénzben avagy terményekben járulnak egyenes adóik öt százalékát (5%) nem meríti ki." (Folyt, köv.) IRODALOM Die philosophischen Weltanschauungen und ihre Hauptvertreter [.] Eine Einführung in das Verständnis philosophischer Probleme von Dr. Alfred Heussner. Göttingen, Vandenhoeck és Ruprecht kiadása 1912. Ára 3’20 Mk. = 3-84 kor. Ezt a világosan és könnyedén megirt, már 2. kiadásban előttünk fekvő könyvet is jó lelkiismerettel a „jó könyvek“ közé sorozhatjuk. Körülbelül 200 lapon megismertet nemcsak a filozófia lényegével és feladataival, hanem különös súlyt fektet arra, hogy annak a problémáiba is bevezessen. E célból sorra veszi a nevezetesebb filozófiai rendszereket s azokon mutatja be az gyának, Istennek teoretikus oka vagy forrása is van, ez pedig az emberi képzelet. Isten képzelt lény, a fantázia teremtménye. A vallás tehát bizonyos fokig költészet azzal a különbséggel, hogy a költészet a maga teremtményeit éppen csak művészi teremtményeknek tekinti, a vallás ellenben képzelt szüleményeit reális, valószerű lényeknek hazudja. A „természetvallásban“ nem találunk egyebet, mint a természetet, az embervallásban (szellemi vallás, keresztyénség) pedig csakis az .embert fogjuk megtalálni, mert ezeken kívül nincsen semmi. Az embernek a természettől való függése a vallás kezdete, de az ettől való megszabadulás a vallás végcélja. Amit az ember az ész álláspontján a természet kultúrája által akar elérni: egy szép, boldog, a természet durvaságaitól megóvott létet, azt a műveletlenség álláspontján a vallás által akarja elérni. A vallás tehát a tudatlanság éjszakájából ered, de egyúttal a felvilágosodás utáni ösztönéből, miért is az emberiség kultúrájának minden fontosabb szakasza a vallással kezdődik. (1) A vallás ilykép az emberiség durva műveltségi formája, melynek helyébe később az igazi műveltség lép, mikor aztán a vallás fölöslegessé válik. A modern egyes problémák megoldására irányuló kísérleteket. És csodálatosképpen nem az ásatag rendszereken demonstrálja a filozófia próbálkozásait, hanem Spinoza, Kant, Fichte, Schelling, Hegel és Schopenhauer mellett helyet juttat Eduard von Hartmannak, Nietzschenek, sőt a keresztyénségnek is. Nemcsak a rendszereket ismerteti, hanem azok alkotóinak élete körülményeit is. S jut helye azonkívül arra, hogy a rendszerek gyöngéire is rámutasson s hogy egy pár meggyőző érvvel s ellenvetéssel a tarthatatlan tételek megcáfolására is utat mutasson. Ha a könyv tudományos igényeket nem elégítene ki teljesen, mint bevezetés s a nevezetesebb filozófiai rendszerek áttekintése igen megállja a helyét. Erre különösen alkalmassá teszik egyszerű, világos, az idegen szavaktól s filozófiai műkifejezésektől a lehetőségig mentes stílusa, áttekinthető összefoglalásai és szemléltető példái. . ■ Kung-Futse Gespräche. Aus dem Chinesischen verdeutscht und erläutert von R. Wilhelm. E. Diederichs kiadása. Jena 1910. Ára 5 Mk. = 6 kor. Laotse Taoteking. Aus dem Chinesischen verdeutscht und erläutert von R. Wilhelm. U. ott 1911. Ára 4 Mk = 4 80 kor. Liä Dsi: Das wahre Buch vom quellenden Urgrund ... Aus dem Chinesischen . . . von von R. Wilhelm. U. ott. 1911. Ára 3 Mk. = 3'60 kor. A különböző vallások klasszikus forrásmunkáinak az ismerete megbecsülhetetlen a vallásos művelődés szempontjából. A végtelen világot csak saját szemünk és lelkünk tükörén keresztül látjuk. Ugyanazon létproblémák és világnézeti kérdések megoldásán egymásistenhit hazugság, ennek megszüntetése csakis egy új tetterős emberiségnek föltétele. Csak öntudatlanság, jellemtelenség, felemás egyén állíthatja, hogy az istenhit a természettudománnyal összeegyeztethető, mert vagy istenben hiszek, ami annyit jelent, hogy nincs természet, szükségszerűség — vagy a tudományban; két úrnak egyszerre senki nem szolgálhat... Azért az istenszeretet helyébe az emberszeretetet kell helyeznünk, mint az egyetlen, igazi vallást; az istenhit helyébe az embernek magában vetett hitét vagyis azt a hitet kell állítani, hogy az ember sorsa nem függ egy rajta kívül eső lénytől, hanem önmagától, hogy az embernek egyetlen ördöge a durva, babonás, önző, gonosz ember, egyetlen Istene is az ember. Egészítsük ki e szemelvényeket még néhánnyal Feuerbach másik művéből, mely „A keresztyénség lényegéről“ szól. Hallottuk már, hogy a keresztyénség „embervallás“. Az istentudat az ember öntudata, Isten megismerése az ember megismerése. Istenéből ismered meg az embert és viszont az emberből az Istent, mert a kettő egy: Isten az ember kifejezett, kivetített lényege.
