Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-24 / 21. szám
III. évfolyam. 21. szám. Budapest, 1913. május 24. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Protestáns tanulmányi alap. Dr. Obál Bélának ezen cím alatt lapunk múlt számában közzétett cikke méltó feltűnést keltett. Levéltári nyomozásokkal bebizonyítja, hogy a katholikus tanulmányi alap, melyet az autonómia ürügye alatt a katholikus egyház birtokába akar keríteni, tulajdonképen a protestánsoktól jogtalanul elvett vagyon. Annak a követelésnek tehát, hogy ez az állam által a jezsuitáktól elvett alap megint a katholikus egyháznak kiadassák, nincs meg a morális alapja. Megütközéssel értesültünk továbbá dr. Obál cikkéből, hogy a kultuszminisztérium 1906-ban (tehát Apponyi?) a tanulmányi-alap, illetve a jezsuita-rend eredetére vonatkozó összes okleveleket ki kerestette és átvitette az országos levéltárból és azokat mind a mai napig, tehát már 7 éven át visszatartja a kutatóktól. Felhívjuk ezennel erre a tényre a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét és felkérjük őt küldje vissza haladéktalanul ezen iratokat az országos levéltárba, hogy szakembereink ott azokat tanulmányozhassák. Az országos levéltár az egész magyar nemzet kincse, abból semmit eltitkolni, félretenni, a nyilvánosság elöl elvonni nem szabad. Hét esztendő épen elég volt a tanulmányozásra! Legyen végre világosság ! Ami egyébként dr. Obál Béla felfedezéseit illeti, mi ezekből egészen más következtetésekre jutunk. Miután az 1790. évi 26. t.-c. 12. §-a kimondotta, hogy a régi alapok visszakövetelése úgy a katholikus, mint a protestánsok részéről megszüntetendő lesz, kétségtelenül az az egyedüli helyes álláspont, hogy a Mária Terézia királynő által a jezsuitáktól elvett alapítványi vagyon sem követelhető vissza, a katholikusok részére sem, de a protestánsok részére sem, mert az nemcsak az államhatalom részéről történt elkobzás folytán, hanem az ezt szentesitő törvény alapján egyedül és kizárólag a magyar állam tulajdona. A magyar állam ezen vagyon jövedelmeit 140 év óta a rom. kath. egyház céljaira fordítja. Elég volt a jogtalanságból! Ez az 1848:XX. t.-c. által kimondott vallásegyenlőségi elvbe ütközik. De különben is a magyar állam milliókat fordít a tanügyre. Méltányos és jogos, hogy ezt az ő tulajdonát képező vagyont állami iskolai célokra fordítsa. Ha a vallásalap eredetének kutatása hozzáférhető lesz, valószínűleg hasonló eredményekre fogunk jutni. Ideje lenne, hogy az országgyűlés az e célra évek előtt kiküldött bizottság jelentését megsürgesse és ha a bizottság már nem létezik, új bizottságot küldjön ki, de olyat, amelyben az állami érdek védelmezői is képviselve lesznek. A protestáns vallásu országgyűlési képviselők pedig nagy szolgálatot tehetnének egyházaiknak; ha a kultusztárca költség- vetésének tárgyalásakor energikusan követelnék az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásával kapcsolatban a vallás és tanulmányi alap rendeltetésének végleges tisztázását. Sztehlo Kornél. Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHl.O KORNÉL Társszerkeszt Ak: SZOTS GÁBOR és SZIMONIDESZ LAJOS FAmunkatársak: küldendők IIORNYANSZKY ALADÁR ét SZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA : Egész évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Többszörös hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom: Sztehlo Kornél: Protestáns tanulmányi alap. — Mohúcsy Lajos: A külsővathi sérelem. — Tárca: Dr. Szelényl Ödön: Feuerbach és a modern atheizmus. — Irodalom. — Különféle. — Pályázatok. — Hirdetések.