Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-21 / 51. szám
1912. december 21. Evangélikus Lap. 51. sz. 5. oldal semmit ami a nők helyzetét az egyházban lényegesen megváltoztatta volna, de figyelemre méltó jelenség, hogy éppen protestáns országokban vívták ki a nők először polgári jogaikat (Finnország, Norvégia, ausztráliai államok). Amerikában a nők a lelkészi hivatal viselésére is szereztek már maguknak jogot, sőt Németországban is van már nő, aki lelkészi hivatalt visel. Azt hiszem, sikerült igazolnom, hogy a nőknek egyházi téren a férfiakkal való egyenjogúsítása folyik a keresztyénség szelleméből. De ha ezen állításom igazolására nem is állanának rendelkezésemre a szentirás világos bizonysága és az egyháztörténetben feltalálható példák, akkor is megállna az az állítás, hogy magyarországi evangélikus egyházunknak létérdeke egyenesen követeli és parancsolja, hogy a nőnek megadjuk azokat a jogokat, amelyekkel a férfiak az egyházban rendelkeznek. A nő már természeténél fogva is hajlandóbb a valláserkölcsi hatások befogadására és mint anya. ő adja meg gyermekei valláserkölcsi fejlődésének irányát; az ő hatása gyermekére annak egész életében megmarad. Az első imádság, az Isten fogalmának első alakja és más valláserkölcsi gondolatok az édes anyának emlékéhez fűződnek és ezzel együtt kitörölhetetlenül vésődnek bele a gyermek leikébe. A nőnek a valláserkölcsi nevelés terén való nagy jelentőségét minden társadalom ismerte és igyekezett a nőt a maga céljainak megnyerni. Érezte ezt a középkori katholikus egyház is és a Mária kultusz szertelen kifejlesztésében hatalmas eszközt nyert, amely- lyel a nőket magához fűzte. A protestáns egyházaknak is nagy gondjuk van arra, hogy a nőket eszményi céljaik szolgálatára megnyerjék. Erre a célra alakították a különböző fajtájú nőegyleteket. De ezek csak gyenge surrogatumok a hatalmas és az ember legszentebb Amint a hosszú munka után az ablakra nézett volna a szabó, ijedten vette észre, hogy már reggeledni kezd. Mindjárt kukorékolni fognak a kakasok! Még egy pillantást vetett a kis fiúra s a szeme könybelá- badt. Mégis csak az ő fia s az ő nevét viseli: egykor talán nagy ember lesz belőle s akkor az egész világ az öreg szabóra fog gondolni, akinek e lángeszet köszönhetik: kár volna a föld alá vinni 1 Gyorsan megfordult és kisurrant az ablakon. Az üveg megzörrenhetett, mert a gyerek fölébredt és ijedten kezdett sírni. Rut megállt az udvaron és visszanézett az ablakon. A kis fiún fuldokló zokogás vett erőt, felült az ágyban és eltakarta szemét. — Megérezte a kisértetet — szólt magában a szabó és a szive körül fájdalmat érzett. Szegény kis porontyom, minek is háborgattalak. A szomszéd szoba ajtaja kinyílt és a mészáros, kezében gyertyával megjelent a kamrában. Az ő arcán is nyugtalanság tükröződött, kérdőleg nézett az ablak felé, de nem látott semmit: a szellemek összeolvadnak a sötétséggel, világossággal egyaránt. érzéseit megragadó és egész lelkét lebilincselő Mária- kultusz mellett és nem bírják azt semmikép sem ellensúlyozni. Az evangélikus egyház már csak azért sem számíthat nőtagjai oly lelkes és erős támogatására, mint a róm. katholikus, mert sokat vár a nőktől, de nem ad nekik semmit. Hirdeti ugyan az elvi egyenlőséget férfi és nő között, különösen most karácsonykor fog sok szószékről hallatszani, hogy a keresztyénség szabadította fel a nőt a férfiak rabságából, de a gyakorlati életben nem valósítja meg ezt az egyház. A nők eddig is viselték az egyház terheit. Az új zsinati javaslat még fokozottabb mértékben adóztatja meg a nőket. (Lásd a javaslat 281. és 306 pontjait.) Ha helyesnek tartja az egyház, hogy nőtagjai az egyház céljaira adózzanak, adja meg nekik méltányosságból a polgári jogokat. Adjuk meg csak a nőknek az egyházi teljes polgárjogot, majd meglátjuk mily érdeklődéssel fognak részt venni az egyházi ügyek tárgyalásában Akkor meg fognak telni közgyűlési termeink, szín, elevenség, élet fog azokban pezsegni és a tárgyalások vallás-erkölcsi színvonala óriásit fog emelkedni. Különösen nálunk, ami hazai evangélikus egyházunkban volna a nők recepciójának rendkívül nagy haszna, mert igen nagy a vegyesházasságban élő nők száma, akik egyházunkra nézve szinte teljesen kárba vesznek. A fejlődés iránya olyan, hogy a nők polgári jogaikat minden államban ki fogják vívni. Adja meg az egyház a nőknek a szavazati jogot, tegye nekik lehetővé, hogy az egyházi életnek minden megnyilvánulásában személyesen tevékeny részt vehessenek. Ezáltal az egyház jelentékenyen szaporíthatja lelkes tagjai, harcosai számát és e téren is vissza fog térni az ős keresztyén életfelfogáshoz. Hiittl Ármin. — Mi bajod van, Sándorka ? kérdezte a fiútól és körülvilágított a szobában. Rosszat álmodtál ? A gyerek odamászott és átkarolta a mészáros kövér nyakát. — Gonosz lelket láttam, — nyögte lassan. Ne engedjen bántani apám! A mészáros mosolygott, de látszott, hogy egy kicsit ő is megijedt. Megsimogatta a gyerek haját és így szólt: — Tudod, hogy nincsenek kisértetek, hányszor mondta a tiszteletes úr ? Aludj szépen, Sándorka. A gyerek könnyes szemét az ablakra meresztette. — Ott láttam, — szólt a sírást nagy sóhajjal befejezve. Most megy az erdő felé! — sikoltott fel újra. A mészáros kirántotta az ablakot és kiordított az éjszakába: — Jár erre valaki ? Szólj vagy halál fia vagy ! Senkisem válaszolt. Rut a kapu felé haladt, félt, hogy minden pillanatban megszólalnak a kakasok. A mészáros visszament a gyerekhez és nevetni próbált. — Látod, hogy nincs ott semmi. Sokat vacsoráztál, Sándorka, feküdj le.
