Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-23 / 47. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 47. sz. 1912. november 23. akad imitt-amott egy-egy elszánt bajnok, aki tettrekészen áll ki a küzdőtérre, magára hagyjuk, bukni, veszni hagyjuk ót, nem gondolva meg, hogy vele együtt elbukik az ügy is, amelyet szolgált Nem szólok a Lombosféle mozgalomról. Őt utolérte sorsa: nagyobb kezdett lenni a közepes átlagnál, hát az irigység lebunkózta. Elfelejtette, hogy ő is pap. Erről hát nem is szólok. De ott van Sztehlo Kornél esete. Állása, tudása, ügyszeretete, harcrakészsége, mind, mind a mienk, a mi ügyünké volt. Soha még világi vezéreink közül így nem állott még egy se mellénk: papok mellé, mint Sztehlo. És- őt is bukni hagytuk. Nem akadt csak egyetlen egy a vezető szerepre választott lelkészek között, aki odaszegődött volna fegyertársnak Sztehlo mellé, hogy ezáltal nem Sztehlot, hanem a lelkészek ügyét segítette volna győzelemre. Hiába volt minden argumentum, hiába a kapacitáció, mint oroszlán viaskodott ott egy maga. Nem akadt csak egyetlen egy sem, aki mellette szólalt volna fel. Micsoda vigasztalan helyzet ez! ? Micsoda sivár kép tárul itt fel a figyelő előtt. Mi lesz velünk, amikor még a tulajdon magunk ügyéért küzdőket is cserbenhagyjuk?, Tehetetlenség, avagy gyávaság-e ez? A gályarabok utódaiból úgy látszik kiveszett az ősök bátorsága, lelki ereje. Meghunyászkodás, a helyzettel való megalkuvás, hipokrita kétszínűség, mindenki előtt szépnek látszani akarás, ilyen s ehhez hasonló virtust, azt találhatsz bőven. mény nélkülözhetetlen, akkor nincs okunk azt megvetni sem. Nagy baj az is, hogy a férfi csak későn házasod- hatik meg és ezért a prostitúcióra van utalva, mely a nemi betegségeket terjeszti. Vannak, akik ezt a bajt a nő nemi felszabadításával akarják orvosolni. A nő szabadon választhassa élettársát és a házasságon kívüli nemi érintkezés ne bélyegezze meg a nőt. Ha ez átmegy a köztudatba, senki sem lesz kénytelen a prostitúcióhoz folyamodni. A nemi betegségek sem terjednének ilyképpen. Azt kívánják tehát, hogy a nő a házasság megkötése előtt legyen egészen szabad. Lássuk az érveket a nő nemi szabadsága mellett és ellene! Sokan azt állítják, hogy a nemi szabadság kiegyenlíti mind a két félnél a nemi vágyat. Ma ez nem úgy van. Kevés a teljes nemi kielégítésen nyugvó házasság, amint Ferenci „Lélekelemzésében“ is kifejti A házasság mondják — azért is helytelen intézmény, mert két oly egyén között jön létre, akik alig ismerik egymást. Az ember alaptermészete, mondják, polygam. Ezt tanítják Nordau és Gurlitt is. Egy élet tartama alatt többször fejlődhetik szerelem. Rámutatnak arra, hogy a férfi és nő nemi életét módosítja a külömböző fiziológiai alap, De gerincet, őszinteséget, bajtársi hűséget, önzetlenséget minél kevesebbet. Ilyenekre van bízva közegyházunk sorsa ... Mi lesz velünk?! '-^Pápás tudomány. J Megszoktuk már aztp hogy mi, protestánsok, sehogy sem találjuk magunkat a pápás egyház rendszerében és gyakorlatában. E b. lapok érdemes szerkesztője említette, hogy a húsvéti ünnepen Rómában — mint hajdan Luther — nem a fényes pápás templomokban, hanem az egyszerű protestáns vallásfelekezeteknél talált igazi épületes keresztyénséget. Rómának más a szelleme, mint a prot. keresztyénségé. Épületes imairodalma hidegen hágy bennünket, hát még tudományos theológiai irodalma ? 1 Pedig ebből merítik Prohászkáék bölcsességüket és készletüket. Nem egyszer volt alkalmam erre rámutatnom a tudós, pápás főpapokkal folytatott polémiáimban. A minap is erre a szomorú tapasztalatra jutottam a Jézus Krisztusról szóló freiburgi apologetikai előadások és Cathrein jezsuita „Glauben und Wissen“ című művének olvasásánál. Újból csak meggyőződtem arról, hogy a tudományban is áthidalhatatlan az űr Róma és Wittenberga között, s ott is a dogma és a hierarchia pótolja a valódi személyes meggyőződést. Kínos helyzet az, amelyben sohasem értjük meg egymást. A Janssen-féle klerikális történetírás máig is megmételyezi a kath. tudományt. Ennek klerikalizálása Rómában a főfeladat. ami a polygamia mellett szól. Azt mondják, a nőt gazdaságilag függetleníteni kell és ez csak a mai házassági forma teljes megszűnésével érhető el, mert addig, amíg a nő házassági viszonyban él, addig házi teendők, gyermeknevelés következtében nem kereshet a választott életpályán. Azt is mondják, hogy amint a társadalomnak nincs beleszólása abba, hogy ki mit eszik, úgy abba sem szólhat belé, hogy ki milyen nemi életet él? A nő miért ne élhetne éppen olyant, mint a férfi, ha neki úgy tetszik. A társadalmi felfogás a nőről önmagától megváltoznék, ha nem mindég mint szűz lépne az oltár elé. A szüzesség teljesen közömbös lenne. A nő tisztaságának megkövetelése, mondják, megrögzött előítélet. A két nem szükségletei egyformák, azért a nő ballépései nem Ítélhetők el. Legalább is a házasságig nem. A két nem között az érintkezésnek határozottan fesztelenebbnek kell lenni a felnőtt korban, mint van ma. A nemi kérdések szokásos kerülgetését a koedukáció a gyermekkorban meg fogja szüntetni. Ez a kerülgetés okozza, hogy nincs meg a bizalom nemi dolgokban szülők és gyermekek között. A naturalista írók, egy Balzac, Zola, Arzibacew, Andrejeff a nemi kérdéseket fesztelenül tárgyalják. Ámde az érzéki szerelem • nem
