Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-31 / 35. szám
II. évfolyam. 35. szám. Budapest, 1912. augusztus 31. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. SZTEHLO KORNÉL Főmunkatársak: Dr. MASZNYIK ENDRE, KOVÁCS SÁNDOR. HORNYÁNSZKY ALADÁR. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA : Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA KéthasAbos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., léloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pAlyázatok) minden szóért 6 fillér. Többszörös hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : Famler O. Adolf: Az állami menhelyekben elhelyezett evang. gyermekek vallási neveléséről. — 46. zsoltár. — Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök jelentése a f. évi szeptember 12-én Budapesten tartandó rendes évi közgyűléshez. — Irodalom. — Egyveleg. — Belélet. — Pályázatok. Az állami menhelyekben elhelyezett evang. gyermekek vallási neveléséről. Irta: Famler G. Adolf. Nincs állam széles e világon, ahol az elhagyatott gyermekek védelmére oly messze- ható törvényhozás intézkedne, mint nálunk Magyarországon. Az 1901. évi VIII. és XXI. t. c. értelmében minden eddig hatóságilag elhagyottnak nyilvánított, avagy ezentúl elhagyottnak nyilvánítandó gyermek az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozik. Ezen intézmény kötelékében gondozza az állam az összes elhagyatott gyermekeket 15-dik életévük betöltéséig. A belügyminiszter, ki a törvény végrehajtásával bízatott meg, a gyermekvédelem szempontjából az országot kerületekre osztotta. Ö a budapesti központi gyermekmenhelyen kívül még szanaszét az országban 16 vidéki városban gyermekmenhelyeket állított fel; rendszerint olyan helyeken, ahol bábaintézet van és a gyermekmenhely életképes működését a helyi társadalom emberbaráti tevékenysége megfelelően biztosítja. Ezen állami gyermekmenhelyek kiegészítő intézményei, a szakoktatásra s szigorúbb nevelésre berendezett internátusok, szanatóriumok stb. Az állami gyermekmenhelyek falain belül csupán a beteg, gyönge fejlettségű, különösebb ápolást és orvosi gondozást igénylő gyermekek tartatnak. A menhely intézetében vissza nem tartott, internátusokban stb. el nem helyezett gyermekek az állami „gyermekmenhely eken“ egyes nevelő szülőknek adatnak ki gondozás céljából és pedig szinmagyar családokhoz, ahol Ugyanoly életviszonyok közt neveltetnek, amelyek közt rendszerint maradni fognak életük egész folyamán. Köztudomású dolog, hogy az állam mint mindenütt úgy itt is csak az önzó célt szolgálja, - azt akarván, hogy minél több hasznavehető polgárt mentsen meg a nemzet számára s minél több nemzetiségi anyagot olvasszon bele a szin- magyarságba. S miután előtte a felekezeti kérdés egy noli me tangere, a gyermekek vallásnevelés kérdése felett sok tekintetben szívesen szemet huny. Nem úgy mi, kik hivatva vagyunk őrt állani, hogy az alapot lábunk alatt ne bontogassák. Tudnunk kell, hogy hazánkban az utolsó júniusi hivatalos kimutatás szerint az állami menhelyekben nem kevesebb mint 53,838 gyermek nyer gondozást, ehez hozzá véve a gyermekvédő liga által gondozott gyermekeket, azok száma az 56,000-ret is eléri. Ha már most tekintbe vesszük az evangélikusok országos lélekszámarányát, mely a 7‘3°/o tesz ki, egész biztosan vehetjük, hogy ezen gyermekmenhelyek- ben 4000-nél több evang. gyermek nyer gondozást. Alkalmam volt a múlt ősszel és e tavasz- szal két alföldi állami gyermekmenhelyet meglátogatni. Bizony mondhatom, szomorú tapasztalatokat tettem, mert az ottani gyermekek egytől egyik más vallásu, leginkább róm. kath.
