Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-20 / 3. szám
1912. január 20. Evangélikus Lap. 3. sz 3. oldal konkludálnak, hogy a kormány tartózkodjék felekezeti, részrehajló politikát űzni — a protestáns egyházak egyenes rovására. Igen felemelő s történeti szempontból megbecsülendő a dunáninneni kerület felügyelőjének : Laszkári Gyula, főrendiházi tag megnyitó beszéde. A legnagyobb elkeseredés válthatta csak ki a felügyelő szivéből e szavakat: .Csodálatos, hogy az a kormány, mely 48-as alapon áll, így tud véteni a 48-iki törvények szelleme ellen.“ A prot. közös bizottságnak ez évben beadott memoranduma szigorú, visszautasító hangjával hű kifejezője annak a hangulatnak, mely a protestánsok táborából Apponyi ellen megnyilatkozik. „Nagyméltóságod — ezt mondja többek között — tehát az egyenlőségi elvnek puszta hangoztatásával sem újat nem mond, sem arra, amit kívánunk és kérünk nem felel. Mi ugyanis nem a vallásegyenlőség elismerését, hanem annak megvalósítását kívánjuk és adatokat és tényeket hoztunk fel arra nézve, hogy a vallásegyenlőség megvalósítva nincs . . . És sajnálattal látjuk, hogy a kormány ezekkel a kérdésekkel foglalkozni egyáltalán nem akar.“ is alakulhatott volna. Olt van a regeneráció is, mint megmagyarázhatlan jelenség. Ha pl. a giliszta testét részekre tépem, az újra nő Avagy a reguláció: midőn egy szerv megszűnik működni, más teljesíti azt a feladatot. Csak találomra emlékezünk meg a következőkről. Az álomnál pl. szintén megfoghatatlan azon élénkség, amelylyel a képek elébünk varázsol- tatnak. A természettörvények mutatják, — szokás mondani — hogy minő bármely természeti folyamat lehetséges s csupán rideg természettörvények uralkodnak, nem pedig transscendentális befolyások. Ámde igaz-e ez? A természeti törvények nem lehetnek abszolút igazságok, hisz csak képzetvilágunkra vonatkoznak. Amint Hunzinger mondja: eszünk olvassa belé a természetbe. A gondolat keletkezése és folyamatának lényege ugyancsak rejtély. A gondolatokat külső benyomásokból nyerjük. Hogyan rögzít- tetnek le az agyban? Ideg- és agysejtek mozgásából ez ki nem magyarázható. A foszfor csak feltétele létrejövésének, de nem magyaráz semmit. A veseváladékhoz sem hasonlítható; ez anyagi, mindig egyforma folyamat. A gondolat mindig más-más. Az érzékelés létrejötte könnyebben magyarázható, mert materiális alappal bir s egy érzékszervben a folyamat s eredmény mindig egyforma. Ámde a kémiai folyamat — az ötféle érzékelés — létrejöttét ugyancsak Az evangélikusokkal együtt a reformátusok is erősen küzdenek az ép akkor alkotott zsinati törvényeik jóváhagyási záradéka ellen. Március havában Bánffy összehívja a ref. zsinatot, melyben gróf Tisza István, Balthazár az új püspök is résztvettek, s foglalkoztak azzal a sérelemmel, mely a királyi záradékban, a parlament megkerülésével először mondja ki „hogy a három millió koronán tovább menő anyagi kötelezettségekért a protestáns felekezetekkel szemben az állam kötelezettséget nem vállal.“ Ez ellen az új püspök indítványára óvást emeltek, megtoldva azt gróf Tisza István azon hozzáadásával: „A zsinat a 48. XX. t. c. magyarázatára a törvény- hozáson kívül más illetékes tényezőt nem ismer.“ Az akkori kormány nemcsak a protestáns egyházakkal, hanem a lelkészek s azok illetményeivel szemben is a legnagyobb rigorózítással viseltetett, mit gróf Tisza István is 1907 ápr. 30-ikán, mint új főgondnok Pápán tartott beszédében is kifejezésre juttatott. „Szembeszökő igazságtalanság — mondta — hogy a protestáns lelkészek illetményeit nem szabályozzák; ezen legsürgősebben (!) változtatni kell.“ nem ismerjük. Igaz, hogy a természetben egyik jelenségnek a másikhoz van köze, de mégis: honnan s hogyan keletkezhet a petefészekben, hogyan jő belé az élet, nem tudni. A spiritualis állásponttal összeférhetnek tartom az embernek teljesen állati eredetét, az u. n. majoméletet, továbbá vallom, hogy az állat is gondolkodik. Erőss Lajos „ Apologetikajá“-val szemben hangoztatom ezt s több, nagyon elterjedt hasonló munkákkal szemben A fogalomalkotási képesség későbbi fejlődés eredménye. Azokkal a példákkal szemben, amelyeket Erőss felhoz, másokat lehetne felhozni. Én csak fokozati külömbséget látok az állati s emberi lélek között. Ugyancsak az emberi nyelv eredetét az állati nyelvből, az ivari kiválásból vélem megmagya- rázhatónak. A szabad akarat kérdésében pedig a motívumok döntése mellett foglalok állást. A döntő motívumot ismét a jellem határozza meg. S a jellem, társadalmi, nevelési hatások és vérmérséklet eredménye. Ellene vetik a származástannak, hogy az állatnak csak ösztöne van, hogy csak az ember szelleme képes haladásra, fejlődésre. Az igaz, hogy a méh csak ösztönből rakja matematikai szabályossággal sejtjeit, ámde hogy erre képes, az szerintem már az élet lényegével függ össze s az élet kérdését ón is
