Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-27 / 30. szám
1912. július 27. Evangélikus Lap. 30 sz. 7. oldal Karánsebes templomát magasztos hivatásának. A püspököt, aki dr. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő és Doleschall Lajos bánsági főesperes kíséretében érkezett Karán- sebesre, a pályaudvaron Tweraser Károly egy házfelügyelő az egyházközség, Bordán polgármester pedig a város nevében lelkes szavakkal fogadták. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Scholtz püspök a karánsebesi görögkeleti püspök pompás fogatán, 60 főnyi lovasbandérium tói kisérve a polgármester lakására hajtatott, akinek szívesen látott vendége volt. Tiszteletére az ünnep előestédén, julius hó 13-án a helybeni dalegylet közreműködése mellett lampionos menet volt, amelyben sok száz ember vett részt. Másnap sorfalat álló fehérruhás leánykák, a különféle egyletek küldöttségei és több száz főből álló, részben másvallású közönség gyülekezett össze a szerényméretü, de azért jó benyomást keltő új templom előtt, amelyet Scholtz püspök Isten nevében ünnepélyesen kinyitott. Az ünneplő sokaság, amelynek sorában ott láttuk a görög keleti és róm. kath. papság több tagját, a zsidó hitközség rabbiját és a város intelligenciáját, a templomot egészen megtöltötte. Az „Erős várunknak“ eléneklése után Doleschall Lajos főesperes magyar nyelven áhítatot emelő oltári szolgálatot végzett, Reiser Mihály helyi lelkész, aki fáradhatatlan buzgóságával Tweraser felügyelővel együtt a templom építése körül s általában a kis gyülekezet hű gondozá sával elévülhetetlen érdemeket szerzett magának, német nyelven imádkozott. A meghatottság kifejezése ült minden arcon Scholtz püspöknek költői szépségekben gazdag, szónoki lendülettel előadott avató-beszéde alatt. Zvarinyi Emil alesperes közvetlen egyszerűséggel előadott ünnepi beszéde is megtalálta az utat a szivekhez. Végül a karánsebesi dal- és zeneegyesület alapos készültséggel a „Miatyánk“-ot adta elő, mire a püspök áldásával és közénekkel a felejthetetlen ünnep véget ért. A gyülekezet javára tartott offertorium összege — közel 1000 korona — is bizonysága a karánsebesi hívek hithüségének és áldozat- készségének. A kerületi elnökség Karánsebesről elutazván a nándorhegyi gyülekezetei látogatta meg és szabályozta a karánsebesi filiának a nándorhegyi anyagyülekezethez való viszonyát. Felkereste a ruszkabányai szórványt is, mindenütt lelkes fogadtatásra találva, amelyet a kerületi elnökség nemcsak köszönettel, hithűségre buzdító szóval, hanem tekintettel a bánsági missziói egyházak szorult anyagi viszonyaira, hathatós pénzbeli támogatással viszonzott. A dobsinai papválasztás, mely julius 21-ére lett kitűzve, megint el lett halasztva. Amint lapunk olvasói előtt ismeretes a választást április hóban azért halasztották el, mert az egyik jelölt Pósch Gusztáv ellen három egyháztag korteskedés miatt feljelentést tett. A feljelentés teljesen alaptalannak bizonyulván, az egyházmegyei törvényszék felmentő ítéletet hozott. Erre az esperes kitűzte újból a lelkészválasztásra a határnapot, nem számítva az elégedetlenek esetleges felebbezésére, amelyet ezek tényleg beadtak. Ezzel az Ügy most már megint hónapokra van elhalasztva, a gyülekezetben pedig, amint nékünk Írják, egyre jobban dúl a pártviszály és növekszik az elkeseredés. Jó lesz, ha a zsinat gondoskodni fog arról, hogy az ilyen áldatlan állapot a lelkészválasztásnál be ne következhessél A tiszai egyházkerület közgyűlése folyó évi julius hó 8 — 11. napjain folyt le a rendes évi kerületi gyűlés Geduly Henrik és Seentiványi Árpád elnöklete alatt Nyíregyházán. A helyszűke miatt kénytelenek vagyunk tudósítónk terjedelmes jelentéséből a következőkre szorítkozni. A tulajdonképeni közgyűlést julius 10 én kezdték és 11 én befejezték Ezt megelőzték a bizottsági ülések és 9-én a kerül, gyámintézetnek Radványi István és Materny Lajos elnöklete alatt tartott gyűlése. A világi elnök lemondását a gyűlés el nem fogadván, Radványi István engedett a gyűlés kérésének és megmaradt hivatalában ; mindössze 1800 kor. 67 fillér összegről rendelkezhetett a közgyűlés. Meskó László 200 koronát adományozott. A Dr. Pank emlékalapra 686 kor. 57 fillér gyűlt össze A gyámintézeti isteni tiszteleten — miután Paulik János lelkész szabadságon volt, Csók György mondott beszédet a körülbelül 20—30 tagból álló közönségnek. A szépen kidolgozott, formás beszédnek — tudósitónk szerint — csak az volt a hibája, hogy nem volt gyámintézeti, azok a szociáldemokraták pedig, akiknek szólott nem voltak jelen. Szentiványi Árpád kerül, felügyelő megnyitó beszédében elmondja, hogy az 1848: XX. törvénycikk végrehajtása annyi sürgetés dacára nem haladt előre, mégis jelen viszonyok között nehogy felekezeti gyülöl- ség szitásával vádoltassunk, ajánlja, hogy e téren ne tegyünk semmit (?) ámde teljes erőnkkel követeljük a lelkészek alapfizetésének 2400 koronára való kiegészítését és a korpótlék kérdésének megoldását. A gyűlés ebben az értelemben határozott Homola István és gö- möri Szentiványi József felszólalásai folytán azon hozzáadással, hogy, ha a kormány ezen kérdés megoldását halogatná, a két protestáns egyház egyetemes konventjei, illetőleg közös bizottsága írjon fel az országgyűléshez. Megemlékeztek Véssey Sándor és id. Sztehlo János haláláról, sajnálattal vették tudomásul Zsilinszky lemondását, örömmel üdvözölték Dr. Zsigmondy Jenő és Berzsenyi Jenő újonnan megválasztott felügyelőket. A már nyomtatásban megjelent püspöki jelentés felolvasottnak tekintetvén, tudomásul szolgál. A kerül, tisztikar mandátuma lejárván, egyhangúlag a régiek lettek megválasztva, csak az egyházi főjegyzőre történt szavazás; Dómján Elek 41 szavazattal győzött Paulik János 30 szavazata ellenében. Az evang. theologiai fakultás és a theologiai akadémiák egyesítése kérdésében a kerül, gyűlés megint csak régi szeparatisztikus álláspontját tartja fenn. Fakultást Eperjes részére követel, a theol. akadémiák egyesi-
